Vagyonukkal a modern sajtó alapjait is megteremtették a legendák által övezett Fuggerek

Magyarországon sem voltak ismeretlenek

A Fuggerek a magyar történelemben is fontos szereplőkké váltak. Jakob Fugger Thurzó János bányavállalkozóval együttműködve szerezte meg a felvidéki bányákat. Magyarországi kapcsolatainak alapjául az szolgált, hogy bátyja Thurzó Katalint vette feleségül. A Fuggerek és a magyarok közti viszony akkor romlott meg, amikor II. Lajos a bányákat saját kezelésbe vette.

Az eset igazolja, hogy még a kiapadhatatlan anyagi tőke sem elegendő minden esetben egy cél elérésére. Fugger Jakab válaszképpen politikai és gazdasági blokád alá vonta az országot, de a bizonytalan politikai viszonyok miatt a család 1547-ben végleg kivonult az országból.

A Fugger családhoz a magyar történelemben rengeteg címke és rosszalló vélemény tapad. Ahogyan a téma egyik kutatója, Orsós Julianna egy 2019-ben megjelent tanulmányában írja, „kevés ilyen mértékben prekoncepcióktól terhelt szereplője van a késő középkori és kora újkori magyar történelemnek”.

Jakob Fugger V. Károly előtt, a váltók égetése Karl Becker festményén (1866)

A Fuggerekkel kapcsolatos toposzok közül az elsőszámú a megvesztegetett főúri elitről szóló elképzelés. A hitelekkel Marionett-bábuként mozgatott politikai vezetők emlékezete egyetlen forrásra, Szerencsés Imre, Thurzó Elek alkincstartójának vádjaira vezethető vissza. Szerencsésnek üzleti érdeke volt az augsburgiak visszaszorítása, más meggyőző bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre a Fuggerek ilyen mértékű hazai beágyazottságáról.

Szintén kiemelendő a császárcsináló Fuggerek toposza, amelyre egy történeti munka címe is találóan utal: Kauf dir einen Kaiser – Vegyél magadnak egy császárt. Ennek egyik példája a már említett Habsburg-Jagelló találkozó. A támogatás megszerzése azonban korántsem volt olyan egyszerű, I. Miksa császárnak csak többszöri próbálkozás után sikerült hitelhez jutnia. 

A kapcsolat megromlása után a Habsburgok sem törekedtek a kölcsönök visszafizetésére. Ennek következményeképpen – a Fugger-leszármazottak számításai szerint – a család egykori hitelezettjei mai áron számítva kb. 120 milliárd euró körüli összeggel tartoznak.

A kifizetetlen hitelek mellett a 16. század közepére a délnémet kereskedőcsaládok gazdasági prosperálása megtorpant, ekkorra már nem tudtak a helyi és főként a holland és angol vetélytársaikkal megbirkózni. A 17. század első felére az augsburgi és a nürnbergi kereskedőcsaládok a már korábban felhalmozott vagyonból próbáltak megélni.

1. Kölcsön választófejedelmek megvásárlására
2. Magyarországon sem voltak ismeretlenek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt