Új fényt vet egy kutatás a székelyek eredetére

Székelykapuk Szejkefürdőn (illusztráció) (Wikipedia / Tóth Ildikó / CC BY-SA 2.5)

Az ELKH szerdai közleménye szerint Szécsényi-Nagy Anna, a BTK AGI vezetőjének kutatási projektjében, amely az NKFIH Fiatal kutatói kiválósági program keretében valósult meg, azoknak a mintáit vizsgálták, akiknek felmenői is e térségből származnak, és több generációra visszamenőleg a Székelyudvarhely környékén fekvő falvakban éltek.

A mintagyűjtés Énlaka, Firtosmartonos, Kányád, Bögöz, Gagy, Szentábrahám, Csekefalva, Székelydobó, Patakfalva és Farcád településeken zajlott 2019-ben. Az eredményeket populációgenetikai és filogenetikai módszerekkel értékelték a székelyekhez földrajzilag vagy történetileg kapcsolódó modern és ősi populációk összefüggésében.

A székelyek története a 12. századig vezethető vissza a térségben, eredetükről számos tudományos elmélet létezik. Jelen kutatás eredményei a populáció túlnyomórészt helyi, azaz kelet-közép- és délkelet-európai összetételét mutatják, a szomszédos népességekkel való mérsékelt keveredéssel.

A beszámoló szerint a tanulmány szerzői mind az anyai (mitokondriális), mind az apai (Y-kromoszomális) génállományban nagyfokú heterogenitást találtak a falvakon belül és azok között. Az anyai és az apai vonalak között is elsősorban európai típusokat azonosítottak hasonló arányban, de mindkét esetben jellemezhetők bizonyos keleti vonalak is.

A filogenetikai elemzések megerősítették egyes anyai és apai vonalak feltételezett keleti eredetét, és néhány esetben ezek a népvándorlás kori (Kr. u. 5–9. század) és a magyar honfoglalás kori (Kr. u. 10. század) népességből származó ősi DNS-adatokkal is kapcsolatba hozhatók.

A jelenlegi székely adatsor kiegészíti a korábbi székelyföldi vizsgálatokat, és nagy vonalaiban összhangban van azok megfigyeléseivel – állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy a napjainkban tapasztalt genetikai sokféleség feltárása mellett nagy jelentőségű a mai és az ősi populációk közötti genetikai folytonosság vagy átalakulás vizsgálata, a székelyek népességtörténetének nyomon követése.

A kutatók következő genetikai tanulmánya ennek feltárásához középkori székely temetőkből származó mintákat fog bevonni a vizsgálatokba és teljesgenom-elemzésekkel bővíti az eddigi megállapítások körét, szintén a Székelyudvarhely környéki régióból.

A BTK AGI munkatársainak partnerei a munka folytatásában a BTK Régészeti Intézet, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a székelykeresztúri Molnár István Múzeum.

A Borbély Noémi molekuláris biológus vezetésével elkészült tanulmány a Genes című szakfolyóiratban jelent meg januárban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát