Új fényben mutatják be a núbiai civilizációt a Szudánban talált leletek
2016. január 14. 16:48 MTI
Az elmúlt évtized legfontosabb felfedezésének minősítette a szudáni műemlékvédelmi szolgálat olasz és orosz régészek közös feltárását Szudán északi részén, a fővárostól, Kartúmtól 200 kilométerre északra fekvő Abu Erteila térségében, ahol bazaltból készült rituális oltárra, egy szent hajó alapjára és hieroglifákkal írt feliratokra bukkantak.
Korábban
Az illetékesek szerint a páratlan leletek új fényben mutatják be a núbiai civilizációt az i.e. első század és az i. sz. első század közötti időszakban. A Földközi-tengeri és Keleti Tanulmányok Nemzetközi Társaságának (ISMEO) és az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének közös régészeti missziója 2008 óta folytat ásatásokat a térségben, legutóbb 2015 novemberében és decemberében végeztek feltárásokat a Kabushiyához közeli településnél.
"Még tanulmányozzuk a hieroglifák egyiptomi szövegét, de már azonosítottuk a feliratokat meroitikus királyság uralkodó párosának nevével. Natakamani király és társuralkodója, Amanitore királynő a Nílus menti meroitikus királyság aranykorának uralkodói voltak valamikor az első század közepétől a második század elejéig" - közölte Eugenio Fantusati professzor, a régészcsoport vezetője. A királyság fontos szerepet játszott a nemzetközi színtéren, jelentős kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai voltak a római birodalommal - tette hozzá a professzor.
A leletekre egy valószínűleg tűzvészben összedőlt templom romjai között bukkantak, és most folyik kormeghatározásuk. A szent hajó alapját az épület központi termében találták meg, rituális szertartások során használták, egy núbiai istenséget vittek rajta. A műkincsek nagyon fontosak a még alig ismert meroitikus kultúra megértése és a szomszédos egyiptomi civilizációval való kapcsolata szempontjából - tette hozzá a professzor.
Ebben a térségben terült el annak idején Meroé a Kusita Királyság (i. e. 8.-i. sz. 4. század) egyik legfontosabb központja, majd a meroitikus kor alatti fővárosa. Az ókori romváros feltárása jelenleg is folyik. Meroé lakosai palotákat és kis piramisokat emeltek, és egy olyan írásrendszert fejlesztettek ki, amelyet még nem sikerült teljesen megfejteni. Az ókori romváros feltárása másfél évszázada kezdődött, ám a régészeknek mind a mai napig nem sikerült tisztázniuk Meroé eredetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap