Tragédiák, tolvajok és fejen talált jószágok: a légiposta hőskora Magyarországon

2021. november 7. 15:07 Múlt-kor

A magyar légiposta-szolgálat fejlődését a képzetlen pilóták hősködései, a leselejtezett katonai gépek motorhibái és a világháború vesztes országait sújtó repülési tilalom is megnehezítette. A Budapest–Bécs közötti első repülőposta 1918 nyarán alig három hétig működött. A légi postaforgalom újraindítására 101 évvel ezelőtt, 1920. november 7–én került sor. Ekkor ugyan már sikerült az első próbálkozás 20 napos rekordját megdönteni, de a zavartalan működés csak hiú ábránd maradt.

Az 1923-ban megalakuló Magyar Légiforgalmi Rt. feledtette az elődök és a magyar légiposta kudarcait (Kép forrása: Fortepan/ Szent-Istvány Dezső)

Korábban

Léghajótól a repülőgépig

A postai küldeményeket az I. világháború előtt léghajókkal szállították. Mivel a Zeppelin fedélzetén utaztak is, ezért a megírt képeslapokat helyben fel is adhatták. A küldeményeket egy zsákba pakolták, amelyet a megfelelő terület felett egyszerűen kidobtak.

A zsákra a következő felirat került: „Származik: a Zeppelin-Léghajóról. Ezen csomag megtalálóját kérjük, szíveskedjék a zsák tartalmát a legközelebbi postahivatalhoz eljuttatni.”

A léghajók korának a rendszeres repülőgépjáratok megindulása vetett véget, sebességükkel és megbízhatóságukkal már egyszerűbb megoldásnak bizonyultak. Kezdetben egyfajta munkamegosztás alakult ki: a léghajók szállították a nyomtatványokat és a csomagokat, a repülőgépek pedig a sietősebb küldeményeket.

Zeppelin léghajó Csepelen, 1931 (Kép forrása: Fortepan/ Laborcz György)

Első magyarként Prodam Guido szállított postai küldeményeket repülőgéppel. 1912-ben sikeresen felszállt Fiumében, de a tervezettnél hamarabb landolt: őt és a postazsákot is a tengerből kellett kihalászni. A szerencsés kimenetelű zuhanás után megmentett küldeményeket végül földi úton kézbesítették.

Prodam Guidó repülése Budapest felett 1911-ben

A magyarországi repülés szervezése már 1902-ben megindult, 1910-ben pedig létrejött az Aero Club. A háborúban azonban a polgári repülések száma csökkent és a katonai légiposta-szolgálatra került a hangsúly.

Hazánk földrajzi fekvése miatt alkalmassá vált arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi légi forgalomba, valamint a Kelet és Nyugat között egyfajta csomóponttá váljon. Ennek első lépése volt a Budapest–Bécs–Budapest útirányú légi összeköttetés megteremtése és légipostajárat megnyitása.

Az első magyar repülőposta 1918. július 4-én indult el a mátyásföldi repülőtérről. Húsz nap alatt több mint 5 ezer levelet és levelezőlapot, valamint 5200 táviratot szállítottak Budapestből Bécsbe és Bécsből Budapestre. Ekkor azonban a közfelháborodás enyhítése érdekében leállították a gépek közlekedését.

A népharag kitörését három gép lezuhanása okozta. Az első szerencsétlenség még nem követelt emberéletet, az osztrák területen földet ért gép pilótái sértetlenül vészelték át a balesetet.

következő oldal 1 / 2