Tolongó idők – feltárul a magyar plakátok évszázados története

A tárlat az MNM jelentős, csaknem 45 ezer darabból álló plakátgyűjteményéből válogatva azt mutatja be, hogy a fejlődés bűvöletében élő modern magyar társadalom mit láthatott – 1890 és 1989 között – az üzenőfalon: újdonságokról, lehetőségekről, szükség- vagy kényszerhelyzetekről – mondta Berényi Marianna, az MNM kommunikációs és stratégiai osztályvezetője a csütörtöki megnyitót megelőző sajtóbejáráson.

Kuti Klára, a kiállítás projektmenedzsere hozzátette, hogy a válogatásban 120 plakát látható, amelyek három témát járnak körül: a gazdaság, kereskedelem és ellátás hirdetményei után a szabadidő eltöltésére és szórakozásra hívó hirdetményekkel, végül pedig a tömeg és a hatalom „plakátnyelvét” bemutató falragaszokkal találkozhat a közönség. Kitért arra, hogy a tárlat metaforikus címével azt akarták érzékeltetni, hogy a gyorsan változó, rohanó idő nemcsak a jelenkorra jellemző, több mint száz éve is ezzel élt a modern ember. A kiállítás úgy fogja át ezt az időszakot, hogy a tematikus szigetek egyszerre szeretnék megragadni száz év gondolatát.

Kuti Klára felidézte: a 19. század második felében a modernizálódó magyar társadalom „hihetetlen” fejlődésen ment keresztül és „örült ennek a fejlődésnek”. „Minden vonzónak tűnt, ami új és gyors” – mondta. Ennek a korszaknak az egyik legszebb terméke a grafikai plakát – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kiállítás első része erről a fejlődésről szól.

A „sikertörténetet” bemutató anyagban egyebek mellett látható az első pesti hengermalmot, az Orion gyárat, Dreher Antal „sörkirály” serfőzdéit és Mauthner Ödön vetőmag világcégét reklámozó plakát. De az alumíniumipart vagy a szénbányászatot népszerűsítő falragaszok is szerepelnek az anyagban – sorolta Dragan Traian, a kiállítás kurátora. Hozzátette: a falakon látható anyag mellett a monitorokon kronológiai sorrendben további plakátokat láthat a közönség, illetve a válogatáshoz kötődő tárgyakkal színesítik a tárlatot.

Az anyagban az egészségvédelemmel, a munkairányítással foglalkozó, a szabadidő eltöltését körüljáró színház- és filmplakátok is szerepelnek – tette hozzá. A tárlat utolsó egysége pedig a tömeg és a hatalom „plakátnyelvét” mutatja be, azt hogyan szólította meg és hogyan ábrázolta a plakát a sokaságot, az ország népét. Az anyagban többek között Konecsni György, Tóth József, Jeges Ernő, Pál György, Földes Imre, Haranghy Jenő, Pólya Tibor, Faragó Géza, Manno Miltiádész és Bíró Mihály munkái láthatóak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban