Tíz nagy győzelem a halál fölött

Sárgaláz és malária

A sárgaláz olyan járványos betegség, amely különösen a XVII–XIX. századi Közép-Amerikában és Nyugat-Afrikában bizonyult pusztítónak. A sárgalázat moszkitók által terjesztett vírus okozza. A tünetek a fertőző csípés után négy-öt nappal jelentkeznek: sárga arc, magas láz, vörös nyelv. A májat és a vesét tönkretevő betegség csúcspontján erős, fekete színű hányás következik, melyet aztán az esetek többségében halál követ.

A sárgaláz különösen gyerekekre veszélyes, a felnőttek már többnyire védettek vele szemben. (A fekete rabszolgák Amerikába szállításának egyik oka éppen az volt, hogy a nyugat-afrikai felnőttek többnyire immúnisak voltak az indiánokat tömegesen gyilkoló kórral szemben.) A sárgaláz erejére jellemző, hogy 1802-ben Napóleon haiti expedíciós seregét teljesen elpusztította a kór.

Bár a XIX. században már sokan sejtették, hogy a betegséget a moszkitócsípés okozza, James Carrollnak csak 1901-ben, emberkísérlettel sikerült bizonyítania a feltevést. A sárgalázjárványokat csupán az 1910-es években, a moszkitók élőhelyeinek felszámolásával sikerült végleg megszüntetni. 1932 óta a sárgaláznak oltóanyaga is létezik. Nyugat-Afrikában például, 1939-ben tömeges oltásokkal sikerült felszámolni a járványt.

1. Fekete himlő
2. Tuberkulózis
3. Tífusz
4. Szifilisz
5. Gyermekbénulás
6. Torokgyík
7. Tetanusz
8. Veszettség
9. Sárgaláz és malária
10. Rák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat