Téves volt a diagnózis III. Amenhotepnél

2014. október 22. 17:11

III. Amenhotep és három másik újbirodalmi fáraó esetében is téves diagnózist állapítottak meg a nyolcvanas években - állítják kutatók, akik hétfőn megjelent tanulmányukban korrigálták a korábbi kutatási eredményeket.

Korábban

Az Arthritis & Rheumatology nevű orvosi szaklapban publikált tanulmányukban a kutatók kifejtik, hogy III. Amenhotep (i. e. 1391-1353), II. Ramszesz (i. e. 1279-1213), fia, Merenptah (i. e. 1213-1203) és III. Ramszesz (i. e. 1188-1156) fáraó életét az ízületi gyulladás gyakran tünetmentes típusa, a diffúz idiopátiás szkeletális hiperosztózis (DISH, más néven Forestier-féle betegség) keserítette, s nem a fokozatosan előrehaladó gyulladásos ízületi betegség, a spondylitis ankylopoetica (Bechterew-kór), ahogy azt a nyolcvanas években végzett röntgensugaras vizsgálatok nyomán valószínűsítették.

A kutatók 13, i.e. 1492 és 1153 között élt egyiptomi fáraó és hercegnő múmiájáról készült CT-felvételeket elemeztek. Tanulmányukban leírják, hogy nem találtak a Bechterew-kórra utaló jeleket a keresztcsont tájékán (sacroileitis), ehelyett mindhárom múmia esetében a csontokon szalagcsontosodásokat azonosítottak. Mind a négy fáraó idős korában halt meg, ami még valószínűbbé teszi a Forestier-betegséget: az elváltozás ugyanis gyakran az idősebb, elhízott férfiakon jelentkezik, gyakorisága pedig az életkorral emelkedik, ezzel szemben a Bechterew-kór már a fiatal felnőtteknél kialakul.

Az 50 éves korában elhunyt III. Amenhotep múmiájának korábbi vizsgálata során megállapították, hogy fogai kopásuk miatt begyulladtak, elgennyesedtek, emiatt élete utolsó pár évében az uralkodó folytonos fájdalommal küzdött. A Forestier-betegség azonban minden bizonnyal nem okozott komolyabb fájdalmakat, a kutatók feltételezése szerint legfeljebb hátmerevség kínozhatta a fáraót a reggeli felkelések alkalmával.