Templomba járó katolikus volt az FBI leghírhedtebb szovjet „téglája”

Az amerikai tégla

Az 1944-ben Chicagóban született Robert Hanssen a Knox College-ban és a Northwestern Universityn végezte a tanulmányait. A chicagói rendőrségnél dolgozó édesapja a rendelkezésre álló források tanúsága szerint – finom eufemizmussal élve – ridegen bánt a kis Bobbal, akit folyton lebecsült.

Nem csoda, hogy a feltehetően súlyos önbizalomhiányban szenvedő fiú felnőttként is tele volt frusztrációval. Talán éppen az apjának szeretett volna bizonyítani, amikor 1972-ben csatlakozott a chicagói rendőrséghez.

1976-ban került az FBI-hoz. Három évvel később, nagyjából ugyanabban az időben, amikor bármifajta pszichológiai vizsgálat nélkül a munkaerőhiánnyal küzdő kémelhárítási területre került, önként felajánlotta szolgálatait a szovjet katonai hírszerzésnek.

A férfi szinte azonnal felfedte a szovjet hadsereg amerikaiaknak kémkedő dandártábornokát, Dmitrij Poljakovot, akit évekkel később egy másik hírhedt, szovjeteknek dolgozó tégla, a CIA-nál tevékenykedő Aldrich Ames is elárult. Poljakov nem kerülhette el a sorsát. A szovjetek 1988-ban kivégezték.

Buzgó katolikusként a sztriptízbárba

A kívülálló szemlélő, valamint felettesei és munkatársai számára úgy tűnt, Hanssen teljesen normális életet él. Hatgyermekes családjával a tipikus amerikai modell megtestesítője volt. Nem voltak alkoholproblémái, és láthatóan nem üldözte folyamatosan a nőket. Igaz, annyira unalmas figurának tartották, hogy csak keveseknek jutott eszébe meghívni sörözni munka után, ezért azonban Hanssen is tett.

A buzgó katolikus, Opus Dei-tag, folyamatosan saját mély vallásosságával kérkedő férfi arra buzdította munkatársait, hogy legyenek jobb emberek, katolikus kollégáit pedig igyekezett gyakoribb miselátogatásra ösztönözni. Érdekesség, hogy a szovjeteket egyenesen „istenteleneknek” nevezte – kérdés, hogyan dolgozta fel magában, hogy mélyen vallásosként egy, az ateizmust gyakorlatilag államvallássá emelő világbirodalomnak kémkedett.

Hogy a külvilág felé mutatott kép mennyire nem fért össze a valósággal, azt leginkább Hanssen saját szexuális életéhez való hozzáállásából láthatjuk. Intő jelet felettesei is kaptak egy alkalommal, ám csak egyhetes kényszerszabadságra küldték, amikor kiderült, zaklatta az egyik női munkatársát.

A sztriptízbárokat előszeretettel látogató, sőt, egy sztriptíztáncossal közelebbi kapcsolatba is kerülő férfi önként ajánlotta fel barátjának, az amerikai hadsereg egykori tisztjéből lőszerkereskedővé átvedlő Jack Horschauernek, hogy hálószobájuk egyik ablakán keresztül nézheti, amint feleségével szexuális kapcsolatot létesít.

Később ez egészen odáig fajult, hogy Hanssen videókat adott át Horschauernek titokban felvett intim együttléteikről, sőt, egy kamerát is felszerelt a hálóba, és ha barátja éppen náluk tartózkodott, a vendégszobában élőben nézhette, amint a kettős ügynök a feleségével cirmoskodik.

1. Az amerikai tégla
2. Gyónás és visszatérés
3. A bukás
4. Dr. Jekyll és Mr. Hyde

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc