Öt kevéssé ismert náci háborús bűnös, aki Dél-Amerikában keresett menedéket
2018. január 2. 14:10
Korábban
A Fehér halál
Az osztrák születésű Franz Stangl a náci eutanáziaprogram egyik vezető személyisége volt, amelynek során testi, illetve értelmi fogyatékos emberek ezreit végeztek ki a világháború évei alatt. A rendszeresen viselt fehér egyenruhájáról és a magánál hordott ostora miatt Fehér halál néven is emlegetett Stangl 1942-ben a sobibóri, majd 1943-ban a treblinkai koncentrációs tábor parancsnoka lett. Utóbbi helyen mintegy 900 ezer ember vesztette életét.
Hasonlóan Rauff esetéhez, Stangl is amerikai fogságba esett a háború végén és egészen 1947-ig egy ausztriai fogolytelepen raboskodott. Ekkor azonban megszökött és a náciszimpatizáns osztrák püspök, Alois Hudal segítségével Brazíliába menekült.
Stangl egészen 1967-ig a saját nevét használva élt Sao Pauloban, miközben a helyi Volkswagen gyárban dolgozott. Ekkor azonban az ismert nácivadász, Simon Wiesenthal a nyomára bukkant, aminek következtében a brazil hatóságok letartóztatták és kiadták Németországnak. Az egykori lágerparancsnokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték és végül a rácsok mögött halt meg 1971-ben, szívelégtelenség következtében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap