2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szinte a teljes emberi történelmet végigkísérte a koponyalékelés, mint orvosi beavatkozás

2022. április 3. 15:57 Múlt-kor

Középkori medicinák

Galénosz nyomán a középkorban is gyakorolták a koponyalékelést. A trepanációhoz változatosabb altatószereket alkalmaztak, és a hosszú évszázadok alatt a középkori orvosok is gyakorlottabbá váltak.

Az orvosi eszközök is fejlődtek, Hieronymus Bosch például ábrázolt olyan trepanációt, amely egy koponyafogóból és egy fúróeszközből állt. Valószínűleg a hosszú évszázadok tapasztalatai vezettek el odáig, hogy különösen figyeljenek arra, hogy a korszak viszonyai közepette megfelelően tiszta eszközökkel dolgozzanak.

Komolyabban ügyeltek arra is, hogy a koponyán keletkezett lyukat valamilyen fémlappal, vagy legalábbis egy olyan fejfedővel fedjék le, amelybe a megfelelő helyen egy keményebb tárgyat varrtak. A középkori doktorok számára az is kiderült, hogy míg a bőr és a koponyacsont átvágása fájdalommal jár, maga az agy már nem érez fájdalmat.

Csaknem egész Európában ismerték a trepanációs eljárást, noha vélhetően ritkábban alkalmazták, mint a korábbi időszakokban. Spanyolországban például a Soria közelében lévő lelőhelyen a 13-14. századból került elő egy 50-55 év közötti férfi, és egy 45-50 év közötti nő csontváza. A koponya körül újraképződött csont a gyógyulás jele, vagyis arra utal, hogy a páciensek évekkel túlélték a beavatkozást.

Meg kell jegyezni azonban, hogy nemcsak Galénosz nyomán terjedt el a trepanáció Európában. Vélhetően ismerték a sztyeppei nomádok is. A 10. századi magyar sírokban szintén nagy arányban, közel 10%-nyi lékelt koponyát ismerünk. Ez a szokás hozzájuk vélhetően keletről jutott el, mivel Ázsiában szintén ismerték a trepanációt, már az ókori Kínából is előkerültek olyan leletek, amelyek ezt bizonyítják. A magyar trepanációk egy része alighanem nem orvosi, hanem rituális célú lehetett, mivel találkozhatunk jelképes koponyalékeléssel is, amikor a koponyacsontot valójában nem fúrták át, csak a csont felszínét kaparták le.

Míg korábban úgy vélték, hogy a rossz szellemeket kell kiengedni az emberből a lyukon keresztül, a későbbi középkorban ezt a magyarázatot már nem követték. Ennek ellenére a démonokkal magyarázott betegségeket, mint például az epilepsziát, olykor koponyalékeléssel próbálták gyógyítani. De a migrént, a kóros fejfájást, vagy éppen néhány pszichológiai jellegű betegséget is így kezeltek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Egy 16. században élt középkorú inka nő trepanált koponyájaAgyműtét egy 14. századi angol miniatúránHieronymus Bosch: A bolondság gyógyítása (1494)Rembrandt: Az érintés allegóriája (1624-25)18. századi trepanáló eszközAgyműtétre készülő orvosok a 20. század második felében
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár