Színes tévé nejlonharisnyával, kitalált szigetek az Indiai-óceánon: hét híres áprilisi tréfa

2022. április 1. 09:50 Múlt-kor

Az eredetét tekintve homályba vesző április elsejei ugratás szokását már az ókori görögök is ismerték, az elmúlt évszázadok során pedig számtalan alkalommal űztek a jelzett napon bolondot egymásból az emberek. Ezúttal összegyűjtöttük a 20. század hét leghíresebb áprilisi tréfáját.

Az 1957 óta elmaradhatatlan spagettiszüretek (Kép forrása: Wikipédia / Robert Couse-Baker / CC BY 2.0)

Korábban

Mi fán terem a spagetti?

A BBC Panorama című műsorát néző mintegy nyolcmillió brit igencsak meglepődött 1957. április 1-jén, amikor a műsorvezető bejelentette, hogy az enyhe télnek, valamint a kártevő „spagettizsizsikek” folyamatos irtásának köszönhetően igen bő spagettitermésről számoltak be a Svájc déli részén található Ticino kanton gazdái. Ezt követően egy képsort is bemutattak, amelyen az asszonyok a fákról spagettit szüretelnek.

Rengetegen „bevették” a Charles de Jaeger operatőr által megálmodott, egy mára már bezárt londoni tésztagyárban és egy svájci hotelben felvett álhírt: több száz érdeklődő hívás érkezett a BBC-hez, miként juthatnak ők is a spagettifához.

A BBC munkatársai a kérdésekre iróniával átitatott diplomatikussággal válaszoltak: „Vegyen egy spagettitésztát, mártsa paradicsomszószba, és remélje a legjobbakat!”

Érdekesség, hogy miután a BBC igazgatója látta a műsort a televízióban, állítása szerint egyből az enciklopédia után nyúlt, hogy megtudja, mi fán terem a spagetti, de a könyvben nem talált a kérdésére választ.

Az igazsághoz tartozik, hogy az 1950-es években a szóban forgó tésztaféle még egyáltalán nem számított mindennapi ételnek a Brit-szigeteken, sőt sokan egzotikusnak tartották, így a szigetlakók többségének fogalma sem volt, hogy egy igen jól kivitelezett tréfával van dolguk.

Nejlonharisnya a tévén

Svédország tévécsatornája, az SVT sem akart lemaradni a nézők lóvátételének szoros versenyében. 1962. április 1-jén a műszaki szakértőt, Kjell Stenssont kapcsolták, aki egy forradalmi újdonságról tájékoztatta a filmeket abban az időben még csupán fekete-fehérben élvező skandináv nézőket.

Elmondta, hogy egy új technológia segítségével házilag meg lehet oldani, hogy a televízió színes legyen. Ehhez csupán egy pofonegyszerű trükköt kell bevetni: nejlonharisnyát kell a képernyőre húzni, mivel „a fény prizmatikus tulajdonságainak köszönhetően” a hálós szemcsék úgy „hajlítják meg” a színeket, mintha valóban színes adást közvetítenének.

Magyarországon nem próbálták nejlonharisnyával színesíteni a televíziókat (Kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor)

Szavait igazolandó be is mutatta, miként kell a folyamatot végrehajtani. Elmondta még, hogy a tévéképernyőtől való megfelelő távolság igen fontos, s elképzelhető az is, hogy a megfelelő színspektrum beigazításához szükséges lehet még a tévénéző fejének jobbra-balra történő lassú mozgatása is.

Ezt követően svédek ezrei lepték el a ruhaüzleteket, míg a szerencsésebbek, akiknek volt otthon harisnyájuk, azonnal kipróbálták a forradalmi technikát, ám csalódniuk kellett.

Ugyanakkor ma is rengeteg svéd emlékszik még az ominózus esetre, amikor azon kapták szüleiket, hogy fejüket ingatják, miközben egy harisnyával ékesített tévékészülék előtt ülnek. Ennek tükrében meglepő egybeesés, hogy a skandináv ország rendszeres, színes tévéadása éppen 1970. április 1-jén indult.

következő oldal 1 / 4