Szexmentes hetek, bordélyházak, bujaság és böjt – a középkori szexualitás titkai
2020. május 2. 08:17 Czókos Gergő
Korábban
Leprás gyerekek és buja apácák
A nemi vágy gyakran erősebb volt az elkárhozástól és a túlvilágon való bűnhődéstől való félelemnél. A fürdőházakban a középkori egyház minden morális rosszallása ellenére meztelenül fürdőztek együtt férfiak és nők. Az egyházi szertartásokba népi termékenységrítusok is beépültek, középkori templomok oszlopfőin pedig gyakorta lehetett látni rontáselhárítás céljából elhelyezett női és férfi nemi szerveket. A szigorú tilalmak által okozott feszültség enyhítését szolgálták a különböző népi ünnepek és mulatságok során tapasztalható szabadosabb légkör, valamint a gyakran látható obszcén jelenetek is.
A falvakban persze nem mindig elégedtek meg a szabadságnak a szigorú erkölcs kifigurázása által nyújtott illúziójával. Caesarius arles-i püspök a VI. században arról számolt be, hogy a tanulatlan falusiaknak jóval gyakrabban születtek leprás gyerekeik, mint a tanult városiaknak, amit az egyházi elöljáró egyértelműen kapcsolatba hozott az előírt napokon gyakorolt önmegtartóztatás hiányával. Bár nem ez az egyetlen példa, amely közvetve a szabályok be nem tartására utal, összességében nagyon nehéz meghatározni, hogyan viszonyultak az emberek a szigorú előírásokhoz.
A bujaság szabályozott keretek között történő gyakorlására a házasság mellett a prostitúció szolgált. A szent köteléken kívüli szabályozott örömszerzés intézménye iránt – amelynek létezését Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás is nélkülözhetetlennek, a társadalmi béke fenntartása zálogának tekintette – a XI–XII. században a kereszteseknek köszönhetően egyre nagyobb kereslet mutatkozott.
Bár bűnös tevékenységnek számított, a középkori Európa városaiban szükséges rosszként általában eltűrték. A bordélyházakat egyházi támogatással hoztak létre, amelyeket nem ritkán a papok és szerzetesek is látogattak. A papokra vonatkozó középkori mondás, a „Si non caste, tamen caute!” (vagyis: „Ha nem is tisztán, legalább titokban”) ráadásul arra enged következtetni, hogy a klérus tagjai nem csak az örömlányok szolgáltatásait vették igénybe.
Emellett a kolostorok sem voltak minden esetben mentesek a hús bűneitől. Egy strasbourgi rend magistere 1261-ben például kifejtette, hogy ha egy apáca mégis bűnbe esik, jobb, ha papi személlyel paráználkodik, a vétke ez esetben ugyanis valamivel kisebb. A középkor vége felé néhány zárda és kolostor már nem hivatalos bordélyházként is funkcionált.
Gyönyörök kertje
A középkor századai során gyakorta volt vita tárgya, hogy vajon melyik félnek nagyobb a gyönyöre szex közben. Míg Arisztotelész vélekedése szerint télen a férfiak, nyáron a nők élvezik jobban a szexet, Hippokratész amellett foglalt állást, hogy bár a nők hosszabb ideig élveznek, sokkal gyengébben. A középkor századai során ez a – férfi-női viszonyban jelen lévő alá-fölé rendeltséget tükröző – szemlélet határozta meg a gyönyör nemspecifikus intenzitásának kérdését. Voltak, akik még ennél is tovább mentek.
A középkor egyik legnagyobb természettudósa, Albertus Magnus kijelentette, hogy minél magasabb rendű egy lény, annál jobban élvez: vagyis a férfi gyönyöre nagyobb, mint a nőé. A gyönyör megítélésében némi változás a XIII. században Petrus Aponensisnek köszönhetően következett be. Ő amellett érvelt, hogy bár a nő kétszer élvez, a férfi gyönyöre nagyobb. Végkövetkeztetése még változatlanul a férfiuralmat tükrözte, ám a kérdés felvetése már önmagában paradigmaváltást jelzett. Ez a nézet a XVII. századig maradt meghatározó a keresztények körében, amikor is egy Francesco Plazzoni nevű padovai orvos azzal rukkolt elő, hogy: a nő gyönyöre nagyobb, mint a férfié.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap