Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
2020. augusztus 16. 08:23 Murányi Gábor
Korábban
A barlang mélyén
Az eddig elmondottaknak azonban született egy másik, részletesebb és az intimitásokba is bepillantást engedő verziója. Amikor 1989. július 6-án meghalt Kádár János, és a Magyar Szocialista Munkáspárt temetést előkészítő bizottságától Juranicsné Döme Piroska felkérést kapott, hogy a Munkásmozgalmi Panteonnál felállított ravatal 1. számú díszőrségben szíveskedjék részt venni, az asszonyban feltolultak az emlékek.
Asztalához ülve János címmel majd harminc oldalt vert az írógépébe. Az utóbb a Politikatörténeti Intézet Levéltárába is elhelyezett, helyenként fésületlen szövegben a gyászoló nő a maga részéről „furcsa csodálatos szerelmi érzésnek” nevezte Kádárhoz fűződő viszonyát, nem hallgatva el azt a felismerését, hogy „Jánost mindig jégpáncél vette körül… s valójában csak a pártba volt szerelmes”.
A gyászoló nő a jövő számára írt portréban ugyanakkor felidézett például egy Gugger-hegyi, a mély illegalitás körülményei között megszervezett találkozót is, amely „sokkal több volt, mint két szerelmes ember összeborulása”.
Merthogy ez alkalommal még Kádár „fegyelmezett lényéből is sugárzott az öröm”. Így aztán, ha a konspiráció szabályaival szöges ellentétben állt is, de éjszakára behúzódtak egy barlangba, mert „kiderült, hogy mi is emberek vagyunk”.
Efféle felengedést Kádár többször nem engedett meg magának, még a háború előtti utolsó – egyébiránt ebben a második visszaemlékezésben módosított dátumú – randevúikon sem. 1943 elején, hosszú hónapok után Kádár meglátogatta az asszonyt illegális búvóhelyén, egy Ráday utcai albérletben.
„Teát főztem, beszélgettünk, és én vártam… Vártam, hogy kinyújtja értem a kezét, hogy magához húz forró ölelésre, oly régóta hiányzó szerelemre… önfegyelme engedett, de én szenvedélyt akartam, látni, hogy akar engem, hogy nem én közeledem felé. S halálosan sértette női magamat, hogy nem tör rám” – tolultak fel a rossz emlékek még 46 év után is a fájdalmát írásba öntő, egykori kedvesétől búcsúzó asszonyban.
Ugyanő ugyanerről 95 évének minden tapasztalatával már megértő iróniával is tudott fogalmazni (e sorok szerzőjének 2007-ben): „Végső soron azt nem tudom, hogy János miért volt ilyen tartózkodó, bátortalan. Miközben az életét bármikor feláldozta volna, a nők felé egy lépést sem tett. Azt azért biztosra veszem, hogy ha az ágyában véletlenül talált egy nőt, akkor azért teljesítette férfiúi kötelességét.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.