Számos összeesküvéssel kellett szembenéznie Richelieu bíborosnak

2024. március 6. 14:20 Múlt-kor

Korábban

A kegyetlen mecénás

A két tábor közötti konfliktus csúcspontját 1630. november 10-én, (más források szerint november 11-én), a „rászedettek napján” történtek jelentették. Amikor már úgy tűnt, hogy a nagy jelenetet rendező Medici Mária meg tudja győzni az uralkodót, hogy távolítsa el a bíborost a környezetéből, XIII. Lajos váratlanul mégis meggondolta magát. Richelieu elérte, hogy a király saját anyját helyezze házi őrizetbe, aki végül kénytelen volt németalföldi emigrációba vonulni. Marillacot letartóztatták. 1632-ben, a börtönben halt meg.

La Rochelle feladása egy 17. századi festményen

Nem ez volt azonban az első erőszakos eltávolítására szervezett akció. Már nem sokkal miniszteri kinevezése után, 1626-ben leleplezte Chalais grófja, Henri de Talleyrand-Périgord szervezkedését, akit azon nyomban ki is végeztetett. 1632-ben leverte a XIII. Lajos öccse, a folyamatosan a trónra ácsingózó orléans-i herceg, Gaston támogatásával, Montmorency hercegének vezetésével zajló lázadást. A herceget Chalais grófjához hasonlóan lefejezték.

Bár a bíborosnak ezután is számos összeesküvéssel kellett szembenéznie, mindvégig kézben tartotta az eseményeket. Ebben nagy segítségére volt az általa létrehozott, külföldi országokra is kiterjedő kémhálózata. Sokan a modern titkosszolgálatok előképének megteremtőjét látják a bíborosban.

Michel de Marillac pecsétőr

Pozíciójának megerősödésében emellett nagy szerepet játszott, hogy polgári származású hivatalnokokból álló kliensrendszert épített ki. Híveinek pénzt, befolyást és jobbnál jobb állásokat kínált, cserébe „mindössze” feltétlen hűséget várt el tőlük. A király kegyéből felemelkedő hivatalnokréteg hatékony ellensúlyt képezett a főnemesekkel szemben.

Richelieu azonban nem csak az abszolút királyi hatalom megteremtésén fáradozott. A bíboros bő kézzel támogatta a művészeteket és a tudományokat. Aktív szerepet játszott a Sorbonne egyetem fejlesztésében, 1635-ben pedig a francia nyelv ápolásának céljából megalapította a Francia Akadémiát.

Intézkedéseivel segítette a külkereskedelem fellendülését, és nagy szerepe volt abban, hogy XIII. Lajos uralkodása idején több ezer telepes költözött át a Karib-szigetekre és Új-Franciaországba. 1627-től az uralkodó Richelieu javaslatára kihirdetett rendeletével a katolikus hitre áttérő indiánokat is franciának tekintették.

előző oldal következő oldal 4 / 5