Sivatagi internálótáborokba zárta az USA az „ellenséges idegennek” titulált lakosait

Az ellenállás

A japán-amerikaiak túlnyomó többsége engedelmesen alávetette magát az internálás igazságtalan, embert próbáló és megalázó procedúrájának, ám voltak olyanok, akik ellenszegültek az eljárásnak. Néhány alkalommal az ellenállás során az erőszaktól sem riadtak vissza: a legsúlyosabb zavargás Manzanarban történt 1942. december 21–22-én, ekkor a tábori csendőrség a tiltakozó tömegbe lőtt, megölve két embert és megsebesítve kilencet.

A protestálás azonban az esetek túlnyomó többségében inkább szimbolikus maradt. A táborokban 1943-ban kérdőívet köröztettek, amellyel a lakók hűségét kívánták felmérni. A 27-es és 28-as számú kérdés arra vonatkozott, hogy az illető kész-e az amerikai fegyveres erőknél szolgálni, illetve feltétel nélküli hűséget fogadni az amerikai kormánynak, lemondva a japán császárnak esetleg korábban tett hasonló nyilatkozatáról.

Nem kevesen mindkét kérdésre nemmel válaszoltak – őket, mint megbízhatatlanokat, az elkülönített Tula Lake-i táborba szállították. (Egy ilyen japán-amerikai fiatalember hányattatásait mutatja be John Okada No-No Boy [Nem-nem fiú] című, 1957-ben megjelent regénye.)

Számos táborban titkos Japán-barát csoportok alakultak, s több mint 5 ezer japán-amerikai le is mondott amerikai állampolgárságáról – közülük 1300-at visszatoloncoltak Japánba. A kérdőívek kérdéseire igennel válaszolókra az amerikai kormány érvényesnek tekintette a sorozási törvényt, ám közülük sokan ahhoz a feltételhez kötötték katonai szolgálatukat, hogy saját és családjuk állampolgári jogait visszaállítják.

Erre „válaszul” csaknem 300 ember ellen indult hivatalos eljárás a sorozás megtagadásáért, s 260-at el is ítéltek közülük. 3600-an viszont közvetlenül az internálótáborokból kerültek az amerikai hadseregbe.

A japán-amerikai katonák zömét olyan szegregált alakulatokhoz osztották be, mint a 442. ezred, amelynek katonái kitüntették magukat a második világháború franciaországi és olaszországi harcaiban. A történelem furcsa fintora, hogy a dachaui náci haláltábor felszabadításában olyan japán-amerikai katonák is részt vettek, akiknek családtagjait az idő tájt még mindig amerikai internálótáborokban tartották fogva.

1. Fellángoló idegengyűlölet
2. A kitelepítés
3. Az ellenállás
4. Az internálás kérdése a bíróság előtt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"