Sebészprofesszoráról mintázta Sherlock Holmes alakját Sir Arthur Conan Doyle

2021. május 22. 08:38 MTI

A modern bűnügyi regény és Sherlock Holmes, a detektívek királyának megteremtője, Sir Arthur Conan Doyle skót író 162 éve, 1859. május 22-én született. Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit.

Sir Arthur Conan Doyle, portré 1893-ból

Korábban

Norvég krimiből kölcsönözhette Agatha Christie az Ackroyd-gyilkosság váratlan fordulatát
A Pán Péter és a Sherlock Holmes-regények szerzőivel krikettezett a Micimackó írója
Agatha Christie legnagyobb rejtélye: 11 napra eltűnt, és ő sem emlékezett rá, mit tett

1859. május 22-én született Skóciában, ír szülők gyermekeként. Az orvosi egyetem elvégzése után Dél-Angliában kezdett praktizálni, de kevés páciense akadt, így unaloműzésből írogatni kezdett.

Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású és jámbor Watson doktor.

A rejtélyeket éles megfigyelőképessége és logikus következtetései révén megoldó nyomozót az író egykori sebészprofesszoráról mintázta. Doyle a közönség követelésére 1891-től negyven évig írta az újabb és újabb rejtélyeket, figuráit olyan kiváló stílusban és sajátos, fanyar humorral ábrázolta, hogy sokan élő embernek vélték Sherlock Holmest.

Amikor 1893-ban a detektív halálát lelte az ősellenségével, dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, az olvasói felháborodás miatt kénytelen volt feltámasztani teremtményét. Az író a való életben is szeretett rejtélyeket megoldani, két ügyben is bebizonyította már elítélt vádlottak ártatlanságát, s a rendőrség is fordult hozzá segítségért, például Hasfelmetsző Jack ügyében.

Hiába tette Sherlock Holmes a legtöbbet kiadott íróvá, hiába vetélkedtek műveinek példányszámai a Bibliával, ő maga nem tartotta sokra detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga, teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak és egy műfajba szorult vissza.

Sherlock Holmes (jobbra) és Watson (balra), Sidney Paget illusztrációja

Kísérletező kedve szerencsére megmaradt: színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat írt, az angol-búr háborúban szerzett élményei az angol gyarmati uralom mellett érvelő mű megírására ihlették. Az írót a háborúban teljesített katonaorvosi és egyéb szolgálataiért 1902-ben lovaggá ütötték.

Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, két sikertelen házasságából öt gyermeke született. Első felsége tüdőbajban halt meg, egyik fia az I. világháborúban esett el, ezután az író a spiritizmus meggyőződéses hívévé vált. A sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én, szívrohamban.

Sherlock Holmes 1927-ben „visszavonult” vidéki otthonába és méhészkedni kezdett, londoni címére azonban a mai napig hetente kétszáz levél érkezik. Ezekre általában egy bank válaszol udvariasan, ez található ugyanis a Baker Street 221. alatt.

A regényekben szereplő 221/b a Baker Street 239. számú ház mellé van kiírva, itt működik a Sherlock Holmes Múzeum. A mesterdetektív kalandjairól még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, s magyarul is megjelent minden története.