2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Rómával is szembeszegült Palmüra legendás királynője, Zénobia

2022. március 5. 13:37 Múlt-kor

Zénobia méltó ellenfélre lel

Róma következő erélyesebb császára, Lucius Domitius Aurelianus már egy egészen más fajta ellenfél volt. A 270-ben hatalomra kerülő uralkodó rideg katonai fegyelemmel rendelkezett, amelyet a birodalom határain vívott harcok kovácsoltak. Frontvonalbeli vadsága legendás volt, még egy korabeli latin nyelvű dal szövege is megörökítette: „Mille, mille, mille occidit!” – „Ezret, ezret, ezret megölt!” Uralkodásának 4 rövid éve alatt ez a kemény katona megnyerte elődei háborúját a gótok ellen, visszavert egy barbár inváziót Észak-Itáliából, és visszaállította a római uralmat a lázadozó Gallia, Britannia és Hispánia provinciákban.

Zénobia növekvő ereje és a római renddel való nyílt szembeszegülése, különösen saját fiának 271-es császárrá való kikiáltása után, óhatatlanul magára vonta Aurelianus figyelmét. Az általa jelentett kihívás messze felülmúlt bármilyen lázadó férfi uralkodót: „Immár minden szégyen kimeríttetett” – siránkozik a Historia Augusta, „mert a köztársaság gyenge állapotában odáig fajultak az események, hogy (…) egy idegen, név szerint Zénobia (…) hosszabb időre vette vállaira a császári palástot, mint az egy nőtől eltűrhető.”

Aurelianus visszavágott, Kis-Ázsián keresztülmasírozó seregei sorra vették vissza a területeket Zénobiától. Antiokheia közelében hetvenezer fős serege megütközött a rómaiakkal, de miután Aurelianus legyőzte őket, a megmaradt csapatok visszavonultak Palmürába. Aurelianus légiói a nyomukba eredtek, és 272-ben a város falaihoz érkeztek.

A rómaiak nekiláttak a város ostromának, de Zénobia bízott abban, hogy íjászai és lovassága vissza tudja verni őket. Úgy vélte, ha ez mégsem működne, majd talán a hőség és a kegyetlen sivatagi éghajlat felőrli őket. A Historia Augusta szerint a királynő jellemző módon daccal teli üzenetet küldött a császárnak: „Zénobiától a Kelet királynőjétől Aurelianus Augustusnak: Követeled a megadásom, mintha nem tudnád, hogy Kleopátra inkább királynőként halt meg, semmint hogy tovább éljen, bármilyen magas rangban is.” A nőtől kapott ilyetén sértés nyomán Aurelianus megkettőzte erőfeszítéseit a város bevételére. Elkeseredésében a királynő megpróbált Perzsiába menekülni, de elfogták, amikor az Eufrátesz folyóhoz ért, írja a Historia Augusta. A város hamarosan megadta magát.

Zénobia öröksége

Születéséhez hasonlóan Zénobia halálának pontos körülményei bizonytalanok. Némely arab forrás azt állítja, öngyilkosságot követett el, hogy elkerülje a fogságba esést. A római források szerint Aurelianus, mivel nem szívesen végeztetett ki egy nőt, fogolyként Rómába vitette.

A királynő, mint mondták, mindig is látni akarta Rómát, „és e reménye nem maradt teljesítetlen”, jegyzi meg ironizálva a Historia Augusta: „ugyanis valóban belépett a városba (…) de legyőzötten, győzelmi menet által vezetve. Egyes források szerint itt lefejezték, mások szerint egy római szenátorhoz ment feleségül, és így élte le napjait. Akármi is történt vele, Zénobia írók nemzedékeinek ragadta meg a fantáziáját, akiket rabul ejtettek e hatalmas, Rómával szembeszegülő királynő tettei.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Zénobia területei hatalma csúcsán (kép forrása: Wikimedia Commons / Sémhur / Attar-Aram syria)Giovanni Battista Tiepolo: Aurelianus diadala Zénobia felett (1717)Palmüra romjai 2010-ben (kép forrása: Wikimedia Commons / Bernard Gagnon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár