Pest-Buda Haynau karmai között

A rémuralom megkezdődik

„Több győzelmek után, mellyeket az igaz ügyért emelt cs. kir. fegyverek az árulók felett ki vívtak, ismét körötökben vagyunk és Austria ősi zászlóit tornyaitokra tűztük” – mutatkozott be a táborszernagy érkezésének másnapján közzétett kiáltványában. Semmi jót nem ígért, hogy a pesti Duna-partot lebombázó császári várvédővel vállalt azonosságot: „a nemes Hentzi és hős bajtársainak vére részben fejetekre hull”. A győztes fölényt árasztó hangnemben írt közleményben a táborszernagy meg is fenyegette a lakókat.

Haynau azonnali és a helyszínen végrehajtandó kivégzést helyezett kilátásba azzal szemben, aki „szóval, tettel, vagy forradalmi jelek viselésével az pártütés jegyét elősegíteni merészli”, vagy aki a megszálló katonaságot akár verbálisan is sértegeti. Az ikervárosok lakosságának többségét adó németekhez is szólt: „Ti, nyelvre és szokásotokra nézve nagyrészben németek ismét részt vettetek azon törekvésekben, amely egy istentelen szájhős egy magyar köztársaság ábrándos épületén munkált” – a honi németajkúak ugyanis kevés kivétellel mind a magyar ügy mögé álltak 1848-1849-ben.

A harangozást már ekkor eltiltották (a temetési és a déli harangszót kivéve), a császár magyarországi helytartója pedig kötelezővé tette a fegyverek beszolgáltatását, de még ez sem volt elég. A családi és nemesi díszkardok is begyűjtésre kerültek, ahogy a Nemzeti Múzeumban található – olykor használhatatlan – fegyverek is, de még a játékkardokat is összeszedette az üzletekből Haynau. Hajtóvadászat indult minden, a forradalom emlékét szolgáló írásos dokumentum ellen. Nemzetőrségi iratok, a Függetlenségi Nyilatkozat példányai és az Országgyűlés volt képviselőházában található iratokat mind összegyűjtötték az Újépületben és a lángok martalékaivá tették.

Haynau egyik legkülönösebb rendelete a forradalom és szabadságharc mögé szintén beálló zsidókat sújtotta: a zsidó közösségnek kellett tetemes mennyiségű textilt, nadrágot, kabátot és csizmát az osztrák sereg rendelkezésére bocsátania. Július 23-án megérkezett Pestre a legnagyobb Magyarországon állomásozó hadsereg parancsnoka is. Ivan Fjodorovics Paszkievics hercegnek az oroszokat 1849-ben kalauzoló Zichy Ferenc gróf mutatta be a volt fővárost, köztük a Nemzeti Múzeumot. Szintén a Múzeum előtt került sor a megtorlás első kivégzéseire is Pesten. Július 23-án nyilvánosan lőttek agyon egy dezertőr császári katonát és egy kétes bizonyosságú gerillatámadás elkövetőjét a rögtönítélő bíráskodást követően.

Ám a szabadságharcnak még nem volt vége, Görgei nyári hadjáratának köszönhetően ugyanis a magyar főerők sikeresen összpontosítottak Szeged-Arad térségébe. Így Haynau sem időzhetett sokáig az ikervárosokban: hat napi tartózkodás után el kellett hagynia a szállásául szolgáló Károlyi-palotát. Ám mielőtt útnak indult volna búcsúkiáltványában rendre és csendre intette Pest-Buda lakóit, sőt fenyegetései alátámasztására nem más érvhez nyúlt, mint saját hírhedtségéhez.

Kiáltványának befejező soraiban a Bresciai Hiéna „renoméjának” eredetét idézte föl: „Brescia hűtlen lakosai, kik szintúgy mint ti, a lázadás főnökei által ismételve elnémíttatván, új árulást követtek el, szolgáljanak tanuság gyanánt, vajjon a lázadók iránt kíméletet ösmerek-e? Tekintsetek az ott végbement fenyítékre, és őrizkedjetek, óvó figyelmeztetéseim vakmerő megszegése által engem arra kényszeríteni, hogy irántatok is hasonlólag rendelkezni legyek kénytelen.”. Az üzenet egyértelmű volt. Ha a háta mögött bármilyen lázongás történne Pest-Budán, akkor ugyanúgy fejek fognak hullani, mint az itáliai városban négy hónappal azelőtt. (A falragaszokról bővebben ld: Brankovics György: A magyar szabadságharc története. III. kiadás, 1909., Bp.). Haynau ezután dél felé vonult, hogy a cári ármádiával közösen leverje a magyar szabadságharcot, Pest-Budaára pedig a katonai diktatúra és a megtorlás hetei köszöntöttek, amelynek csúcspontja gróf Batthyány Lajos kivégzése volt.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. A császár és a cár Magyarország ellen
2. A Kossuth-bankók kora lejárt
3. A rémuralom megkezdődik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe