2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Osztrák kolostorba került Szálasi aranyvonatának rakománya

2015. november 18. 17:56 Hajagos Csaba

Városi legendának gondolnánk, pedig biztosan igaz a bozi pengő története! Az 1945. esztendő üzenete Fertőbozról. A 20. század legnagyobb rablásaként elhíresült „aranyvonat” történetét – a nemzeti vagyont és kulturális örökséget ért mérhetetlen károk következtében – a magyar történelem legfájóbb eseményei között tartjuk számon. 

A Szálasi-kormány „nemzeti kincsmentő akciójának” végpontjaként 1945. május 16-án – az ausztriai Werfennél – az USA hadizsákmányként lefoglalta a magyar nemzeti kincseket tartalmazó 44 vagont, amelynek pontos tartalmára a mai napig nem derült fény. Az USA-nak benyújtott személyes kárpótlási igények még 2005-ben is állandó témát szolgáltatattak a közmédia számára, ám a köztudatot a mai napig felkavaró történet újabb és újabb fejezeteket tartogat az utókor számára.

Az „aranyvonat(ok)” története a magyar társadalom emlékezetében – tévesen ugyan –, de többnyire összemosódik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ismeretterjesztő honlapja talán pontosan ezeknek a félreértéseknek a tisztázására készítette el azt az infografikát, amely tömören összefoglalja a „híres szerelvények” történetét 1916-tól egészen 1945-ig. Az infografikának köszönhetően mindenki számára egyértelművé válhat, hogy az 1938-ban, a Szent István-jubileumi emlékév kapcsán magyarországi körútjára indult Szent Jobbot szállító „aranyvonat” nem azonos sem a Magyar Nemzeti Bank készleteit osztrák területre „menekítő”, sem pedig a deportált zsidók vagyonát eltulajdonító nyilas „aranyvonattal”. Jelen helyzetben a három szerelvény közül a Magyar Nemzeti Bank, az MTA és az Árvaszék vagyonát „kimentő” aranyvonat történetéhez fűződő legenda valóságalapját szeretném megerősíteni, immár kézzelfogható, legújabb kori eredetű régészeti leletek segítségével.

A hetven éven át aktualitását megőrző téma az 1944-es esztendő végén vette kezdetét. A Vörös Hadsereg már Budapestet is veszélyeztető támadásai következtében a Szálasi-kormány elrendelte a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnát meghaladó aranykészletének, az Állami Pénzverde veretlen érmekből álló raktárkészletének, a Budapesti Árvaszék kincseinek, a Magyar Tudományos Akadémia aranyvagyonának, illetve nagy mennyiségű ékszerek- és értékpapíroknak, bűnügyi letéteknek a „szovjet légi támadások elleni védelmét”. A légoltalmi intézkedések következtében a begyűjtött vagyont – vasúton – Budapestről Veszprémbe szállították, ahonnan a szovjet front szorítása miatt 1944. december 10-én a Soprontól 12 km-re található Fertőbozra – a vasúti forgalom szempontjából a lehető legközelebb Ausztria határához – helyezték át a Szálasi-kormány végleges döntésére váró szerelvényt. Időközben folyamatosan futottak be Fertőbozra azok a kocsik is, amelyek a lefoglalt vagyontárgyakat, személyes javakat, a közgyűjtemények magyar kulturális örökségének értéktárgyait, kincseit „menekítették” a Vörös Hadsereg elől. Ekkora teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Szálasi-kormány valós célja, hogy minél hamarabb a lehető legnagyobb mértékben Nyugatra menekítse a magyar közvagyont, hiszen ekkor már biztosra vehető volt, hogy Magyarországgal együtt Németország is elveszítette a második világháborút.

A már 77 vagont kitevő szerelvényhez 1945. január közepén még hozzákapcsoltak 3 db, különféle ezüstöket tartalmazó kocsit, így vált teljessé az a szerelvény, amely két ütemben – az első szállítmány 1945. január 17-én, míg a második január 23-án –, Fertőbozról indulva Sopronnál hagyta el az országot. Így bő egy héten belül két szerelvény futott be az ausztriai Spital am Pyhrn községbe, ahol a helyi kolostorban helyezték el az eltulajdonított vagyont. Ezen a helyen őrizték egészen 1945. május 7-ig, amikor az amerikai csapatok a kincsek átadására kényszerítették a német helyőrséget. Ily módon kerülhetett Majna-Frankfurtba, az amerikaiak kezére került Reichsbank pincéjébe. A nemzeti vagyon visszaszerzésére 1946 júniusában Nagy Ferenc miniszterelnök tett kísérletet.

Az esemény kapcsán ki kell emelnünk Fertőboz jelentőségét. Fertőboz ma egy 303 főt számláló Győr-Moson-Sopron megyei település, amely 1945 óta különböző legendák helyszínévé vált. Ez volt az a település, ahol az „aranyvonat” parancsnoka elrendelte – hely szűke és a gyors szovjet előretörés miatt – az értéktelenebb tárgyak, eszközök szelektálását, hiszen az idő szorításában a folyamatosan szaporodó, nagyobb értékű tárgyaknak helyet kellett biztosítani. Így azokat a vagonokat, amelyek valutára válthatóság szerint kevésbé tűntek értékesnek – így az Állami Pénzverde veretlenérem-raktárkészletének egy részét tartalmazó kocsikat is – lekapcsolták a szerelvényről, és Magyarországon hagyták. A Fertőbozon maradt, az állomás külső vágányaira „száműzött” kocsikat hetekig egyik vágányról a másikra tologatták, egészen addig, amíg a szovjet front el nem érte Fertőbozt.

A szovjet csapatok kifejezetten kedvelt célpontjainak számítottak az olyan mozdulatlan objektumok, mint a Fertőbozon „árválkodó” egybefüggő vasúti szerelvény, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy 1945 februárjában a szóban forgó szerelvényt is szovjet repesztalálat érte. A lezárt ládákban tárolt veretlenérme-állomány a detonáció következtében nagy távolságban szétszóródott, a nehezebb cinérmék közelebb, míg a könnyebb, alumíniumból készült pengők és fillérek a sínektől távolabb értek földet. A harcok elcsendesedése után Fertőboz lakói csodájára jártak a szétszóródott érméknek, megkezdődött az egyéni gyűjtögetés, ám a jelek szerint 70 év sem volt elég ahhoz, hogy a Állami Pénzverde tulajdonában álló, temérdek érmének teljesen nyoma vesszen. Ennek megerősítésére kiváló bizonyíték az a Fábián Tibor (Sopron) által 2014-ben, Fertőbozon talált, és a Kecskeméti Katona József Múzeumnak adományozott érmelelet, amely a Pénzverde 1945-ben kárt szenvedett, különböző méretű pengő- és fillérjeinek részeként a mai napig őrzi az „aranyvonat” szellemét.

A különböző méretű érmék mellett hevert az érmeállományt szállító vasúti kocsi gyártási számát tartalmazó tábla is, amely a Hy 21 HN 30 001 28 T1 sorozatszám alapján azonosítható.

Az „aranyvonat” lefoglalt vagonjainak pontos jegyzéke az amerikai nemzeti levéltár gyűjteményében részben megtalálható ugyan, ám sajnos rendkívül hiányos, így a kutatók számára sok esetben csak a találgatások maradnak. Annyi bizonyos, hogy a megtalált érmelelet igazolja a „bozi” legenda valóságalapját, tárgyilag dokumentálva a Szálasi-kormány által 1945-ben végrehajtott „mentőakciót”, illetve a Vörös Hadsereg magyarországi tevékenységének jellemző vonásait. 

A cikk eredetileg a magyarmuzeumok.hu honlapon jelent meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A fertődobozi érmelelet (Fotó: Fábián Tibor) A képen látható érméket nem érte sérülés, ám sok olyan példány is előkerült, amelyeket repeszszilánk vagy csavarfej ütött át a becsapódást követőenA képen a bombatalálatot szenvedett Hy 21 HN 30 001 28 T1 sorozatszámú MÁV-kocsi táblája látható (Fotó: Fábián Tibor)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár