Ősi halottimaszk-maradványokra bukkantak Szibériában

A kripta a kultúra alkonyának időszakára, az i. sz. 5. századra datálható. Bár a korábbi időszakokban a holttesteket egyszerűen elföldelték, a Sesztakovo-3 névre keresztelt temetkezési helyen talált tetemeket elégették. A megmaradt csontokat és a hamvakat egy bőrből vagy szövetből készült bábuban helyezték el, amelyre egy – feltehetően az elhunyt arcát ábrázoló – maszkot is adtak. A kutatók más kriptákban miniatűr kard-, nyíl- és tegezmásolatokat is találtak. 

Mint az ásatásokat vezető Dr. Pavel German elmondta, a lelőhelyen emellett kerámiaedényeket, bronzcsatokat és hámdarabokat is találtak. Bár a maszkoknak csak töredékeire bukkantak rá, a kutató reméli, legalább néhányat helyre tudnak majd közülük állítani. „Az ilyen gipszmaszkok száraz környezetben, homokos talajon, például Hakaszföldön kiválóan konzerválódnak. Itt, a Kemerovói területen, amellett, hogy mindenhol fagyöreket találunk, a talaj is nedvesebb. Ez nem segíti a konzerválódást. Sok töredéket találtunk, és reméljük, helyre tudjuk őket állítani. Van például egy elég nagy töredékünk – az egyik maszk fele” – magyarázta a professzor.

German úgy véli, csapatával akár húsz értékes halotti maszkot is találhatott. „A kripta hatalmas volt, és két régészeti szezont is eltöltöttünk a feltárásával” – fejtette ki a kutató. A temetkezési hely területe mintegy 40 négyzetméter.  „Az előzetes becslések alapján harminc embert temettek itt el. Így elképzelhető, hogy még több maszk lehet a sírban."

A kutatók emellett maszk nélkül eltemetett, a kriptán kívül elhantolt gyerekek maradványait is megtalálták. „A gyerekek többségét – legalábbis ötéves korukig – nem hamvasztották el, és nem feltétlenül a kriptán belül temették el őket. Számos gyermektemetkezést találtunk a kripta fala mellett” - mondta el German.

A kutató beavatta a közönséget a kripta megépítésének titkaiba: „Elsőként egy gödröt ástak a földben, egy kőfalat emeltek köré,  elkészítették a padlózatot, majd fahasábokkal befedték az építményt. A kripta ezután fokozatosan megtelt bábukkal, valamint bennük a halottak maradványaival.” A szakértő hozzátette, hogy a helyszínen különböző szertartásokat, temetési ünnepeket is tartottak. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kriptát milyen hosszú ideig hasznáklták: akár egy-két éven át is megtölthették halottakkal, de az sem kizárt, hogy mindenkit egyszerre temettek el. Mindenesetre tény, hogy miután a kripta megtelt, felgyújtották. A faszerkezet összeomlott, és eltakarta a sírokat.

German úgy véli, a kriptát még a felhgyújtása előtt kriabolták, mivel semmilyen figyelemre méltó, az átlagostól eltérő tárgyat nem találtak, pedig egy ekkora sírhely esetében ez logikus lenne. Úgy véli, elképzelhető, hogy a a kripta kincseit valamilyen rituálé – például egyfajta beavatási szertartás – keretében rabolhatték el. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek