Ókori kincseket fenyegetett a monumentális Asszuáni-gát építése
2022. január 15. 10:40 Múlt-kor
51 éve, 1971. január 15-én adták át Egyiptomban a nagy Asszuáni-gátat, amelyet a projektet elindító Gamel Abdel Nasszer már nem élhetett meg, cserébe azonban az új egyiptomi elnök, Anvar Szadat Nasszer-tónak nevezte el a gát mellett kialakított hatalmas víztározót, a világ egyik legnagyobb mesterséges tavát. A gáthoz tizenhatszor annyi követ használtak fel, mint a Kheopsz-piramishoz, és a történelem eddig legnagyobb régészeti mentőakciója is a megépítéséhez köthető.
Mentőakció – az Abu Szimbel-i sziklatemplomok
Korábban
A Kairótól mintegy 800 kilométerre délre fekvő Asszuánnál az első gátat még a britek építették fel 1898 és 1902 között.
Mivel azonban a 36 méter magas, közel két kilométer hosszú építmény kétszeri átépítése után sem felelt meg a kijelölt céloknak, az 1950-es években az immár brit uralom alól végleg felszabadult Egyiptom vezetése az újabb gát megépítése mellett döntött.
Az építkezés előkészítése brit és amerikai pénzügyi támogatással kezdődött meg, amikor azonban a nyugati hatalmak képviselői értesültek róla, hogy az egyiptomiak a cseheken keresztül 250 millió dolláros üzletet kötöttek a Szovjetunióval, elálltak a projekt további finanszírozásától. A munkálatok így végül 1960-ban, szovjet segítséggel indultak meg.
Nasszer elnök szemléli az építkezést, 1963
A közel 4 kilométer hosszú, 111 méter magas gát és a mögötte található víztározó, az 5740 négyzetkilométer területű, 550 kilométer hosszú Nasszer-tó környékéről közel százezer szudáni nomádot és egyiptomi lakost kellett kitelepíteni, 22 műemléket pedig át kellett helyezni.
Az Abu Szimbel-i sziklatemplomokat átlag 20 tonnás kockákra fűrészelték és egy 52 ország bevonásával folyó mentőakció keretében a folyótól mintegy 200 méterre, 68 méterrel magasabban újból felépítették.
Az árvizek megszüntetése és az öntözővíz folyamatos biztosítása mellett a gát számos előnye közé tartozik az áramtermelés is – sokan azonban a hátrányokat legalább olyan hangsúlyosnak tartják.
Az Asszuáni-gát (Kép forrása: Wikipédia/ Hajor/ CC BY-SA 3.0)
A Nílus által hordott tápanyag eltűnése, és ezzel összefüggésben a termésátlagok csökkenése, a szikesedés, a halászfalvak eltűnése mind abba az irányba mutatnak, hogy a gát lerombolása sem volna ördögtől való gondolat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A dzsungel és az aknamezők is elzárták a világtól a Khmer Birodalom egykori fővárosát 18:10
- Nem volt hajlandó alkut kötni szabadságért folytatott harcában II. Rákóczi Ferenc 16:05
- Különös állatmúmiákra bukkantak II. Ramszesz templomában 14:20
- Ma van a színházak világnapja 12:20
- Egy hős kutya mentette meg a blamázstól az angol futballt 11:20
- Zálogházak – Mi a valóság a sztereotípiák mögött? 09:50
- Ott se kellett volna lenniük a Tenerifén összeütköző 747-eseknek 08:20
- A guillotine névadója is majdnem a szerkezet pengéje alatt végezte tegnap
