Nyolc óránál jóval kevesebbet aludhattak őseink

A tanzániai hadzák, a namíbiai szanok és a bolíviai cimanék alvásáról rögzített adatok cáfolják az iparosodás előtti társadalom alvási szokásairól alkotott elképzeléseket. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatóinak a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmánya alapján a modern világ alvási szokásai nem sokban különböznek a természeti népekétől. "Mindig az volt a vád, hogy az ősapákéhoz képest a modern életforma csökkentette az alvásidőt, ám adataink arra utalnak, hogy ez tévhit" - idézte Jerome Siegelt, a UCLA pszichiáterét, a kutatócsoport vezetőjét a Phys.org. A professzor az amerikai Alváskutató Társaság elnöke volt, 40 éven át vezetett alváslabort Los Angelesben.

Az alvásról és az egészségről szóló mai tanok némelyikét - a reggeli fény és a hűvös hálószoba előnyeit, valamint a felkelés csaknem állandó időpontját - azonban érvényesnek találták a tudósok. A kiválasztott vadászó-gyűjtögető törzsek életét antropológusok segítségével vizsgálták. A törzsek tagjait karóra méretű műszerrel látták el, amely nemcsak az alvás és ébrenlét időtartamát mérte, hanem azt is, hogy viselőik mennyi ideig voltak fénynek kitéve. Figyelemmel kísérték testük és a levegő hőmérsékletét is. A 94 felnőtt alvási adatait 1156 napon át gyűjtötték. Tanulmányuk elsőként vizsgálta a ma is vadászó-gyűjtögető életmódot élő népek alvási szokásait, amelyek feltehetően leginkább hasonlítanak hajdani őseink szokásaihoz.

Megcáfolták azt a tévhitet, hogy a régi korokban élők napnyugtakor nyugovóra tértek. A tanulmányozott felnőttek átlagosan három órával és húsz perccel naplemente után mentek aludni. "Teljesen normális, hogy sötétedés után órákig fenn vagyunk, ez nem új fejlemény, bár a villanyvilágítás talán meghosszabbította a természetes ébrenlét idejét" - vélte Siegel. A vizsgált emberek többségének alvásideje kevesebb volt hét óránál, átlagosan hat óra 25 percet töltöttek álomban. Ez az iparosodott európai és amerikai társadalmaknál mért alvásátlag alsó határa.

"Az az elvárás, hogy mindannyiunknak nyolc-kilenc órát kellene álomban töltenie. Elsőként mutattuk ki, nem igaz, hogy ha a modern technológiáról lemondanánk, többet aludnánk" - magyarázta Gandhi Yetish, az Új-mexikói Egyetem PhD-aspiránsa, a kutatás résztvevője. A kevés alvás az adatok alapján nem árt a törzsi társadalmak tagjainak, többet mozognak, mint az iparosodott világ lakói, azonban kisebb arányban fordul náluk elő az elhízás és a magas vérnyomás. Tévhitnek bizonyult az is, hogy a délutáni alvás ősi szokás, csak a modern életforma nem teszi lehetővé. A vizsgált törzsek viszonylag ritkán sziesztáznak. Az álmatlanság (inszomnia) olyan ritkán fordul elő a törzseknél, hogy szavuk sem alakult ki arra a zavarra, amely az amerikaiak több mint húsz százalékát sújtja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős