Németországban újabb egykori SS-tagot állítottak bíróság elé

A schwerini ügyészség szerint a vádlott egy egészségügyi SS-alakulat szakaszvezetőjeként 1944. augusztus 15-től szeptember 14-ig teljesített szolgálatot a megsemmisítő táborban, a gázkamrák és a holttestek elégetésére használt krematóriumok közvetlen közelében. Így a többi között az égett emberi hús szaga révén nem kerülhette el figyelmét, hogy az intézményben embereket gyilkolnak.

Tábori felcserként végzett tevékenysége idején 14 vonatszerelvénnyel hurcoltak embereket Auschwitz-Birkenauba, közülük legkevesebb 3681-et azonnal megöltek. Az ügyészség szerint a vádlott valamennyiük halálában bűnrészes, mert munkájával közreműködött a megsemmisítő tábor üzemeltetésében. A német nyugdíjas ellen még tavaly év végén emeltek vádat, pere az idén februárban kezdődött volna, de egészségi állapota miatt háromszor is elhalasztották. A neubrandenburgi tartományi bíróságon kerekesszékben jelent meg. Az első tárgyalási napon a vádiratot olvasták fel. A vádlott nem szólalt meg. Ügyvédje szerint a vád alaptalan.

A vádlott 1940-ben csatlakozott az SS-hez. A szervezetben viselt tagsága miatt 1948-ban egy lengyelországi bíróság három és fél év szabadságvesztésre ítélte. A büntetés letöltése után hazatért, nyugdíjazásáig a mezőgazdaságban dolgozott.

Auschwitz-birkenaui tevékenységéről a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) tárt fel adatokat. Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott olyan személyekkel, akik ugyan nem vettek részt közvetlenül a megsemmisítő táborokba hurcolt emberek legyilkolásában, de tevékenységükkel hozzájárultak a gépezet működtetéséhez, azonban vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben az auschwitz-birkenaui tábor segédszemélyzetének valamennyi ismert élő tagja ellen vizsgálatot kezdett, köztük a hétfőn bíróság elé állított nyugdíjas ellen. Jogerős ítélet még nem született ezekben az ügyekben.
A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A második világháború alatt mintegy 6 millió zsidónak minősített embert - köztük mintegy 600 ezer magyart - gyilkoltak meg a nácik és a kollaboránsaik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról