2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott

2021. május 13. 16:49 Múlt-kor

A „toleráns” szerzetes

Az eredeti szövegekre az utóbbi időben több figyelem irányult. 2015-ben például Kathryn A. Montalbano, az amerikai Appalachian State University adjunktusa Félreérteni a mongolokat: Kultúraközi kommunikáció három 13. századi ferences úti beszámolóban című cikkében összehasonlítja János barát, valamint a flamand Rubruk János (Willem van Robroeck) és a szintén itáliai Montecorvino János (Giovanni da Montecorvino) misszionáriusok keleti útjairól született írásait és leveleit, a katolikus egyház és a keleti birodalmak első kommunikációit megvizsgálandó.

Montalbano végkövetkeztetésében arra jut, hogy mindhárom szerzetes, bár erősen próbára lettek téve útjuk során, végső soron hitében megerősödve tért haza annak végén. Azt is megjegyzi továbbá, hogy Plano Carpini János a három szerző közül a legtoleránsabb a mongolok idegen szokásai és vallási gyakorlatai iránt. Tény az is, hogy ez a háromból a legkorábban íródott beszámoló – lehetséges, hogy az idő múlásával a ferencesek egyre kevésbé voltak hajlandók ugyanolyan nyitottsággal közelíteni a mongolok felé, és emiatt egyre hevesebb kritikával és részrehajlással számoltak be róluk.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy János barát írása nyolc fejezetében a mongolok dicséretét zengné. Amellett, hogy beszámol vallási szokásaikról és világnézetükről, valamint kollektív „karakterükről”, sok szót ejt hadviselési formáikról, hadrendjükről, és a legyőzöttekkel és foglyokkal szembeni kegyetlenkedéseikről is. Külön fejezetet szentel továbbá annak, hogyan lehetne a mongolokat csatában legyőzni.

János barát nem fogja vissza magát, amikor „rossz” tulajdonságaikat írja le, és az is látszik leírásából, hogy amíg körükben tartózkodott, egyáltalán nem bízott vendéglátóiban. Emellett – jó okkal – féltette tőlük Európát is: már a bevezetőben megjegyzi, „attól félek, közvetlen veszélyt jelentenek Isten egyházára.”

A mű negyedik fejezetében János barát nagy részletességgel írja le a különféle kegyetlen büntetéseket, amelyeket a mongolok egymásra rónak ki, valamint azt, hogy milyen előszeretettel végeznek a kívülállókkal. Ezek a leírások azt a célt is szolgálták, hogy az olvasók hitelt adjanak az ő, valamint a pápa félelmeinek a keleti fenyegetést illetően.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Batu kán egy középkori kínai illusztrációnGüjük nagykánÖgödej nagykán13. századi égetőkemence maradványai Karakorumban
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár