2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem szupervulkán miatt halt ki a neandervölgyi

2015. január 7. 08:04

Szakértők korábban úgy vélték, hogy egy dél-olaszországi vulkánkitörés okozhatta a neandervölgyi kihalását, ám egy új kutatás most azt állítja, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófa nem volt elég nagy erejű az emberfaj eltűnéséhez.

A Dél-Olaszországban bekövetkező erupció nem volt akkora erejű, hogy annyira lehűtse a hőmérsékletet, hogy a neandervölgyi ember kihaljon - mondta el a kutatásról megjelent tanulmány társszerzője, Benjamin Black, a kaliforniai Berkeley egyetem geológusa, aki szerint továbbra is rejtély, hogy mi vezetett a neandervölgyi kihalásához.

"A hanyatlás jelei már jóval a vulkánkitörés előtt megmutatkoztak. Addigra már csak néhány elszórt közösség maradt, nagyon nehéz megmondani, hogy mi okozta a végzetüket" - szögezte le Black a Live Science tudományos hírportálnak adott nyilatkozatában.

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 40-28 ezer évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen, majd ezt követően - máig tisztázatlan okokból - kihalt.

Kihalására számos magyarázat született, ami folyamatos vitát generál a tudományos közösségben. Sokak szerint a modern ember a kognitív képességeinek fölényét kihasználva kerekedetett felül és szorította ki a neandervölgyi embert - így tudott többek között jobb, fejlettebb fegyvereket gyártani és ennek köszönhetően kezdett változatosabban táplálkozni. Mások úgy látják, a neandervölgyi és a modern ember akár ötezer éven át is "társbérletben" élhetett Európában, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez, mígnem a homo sapiens teljesen kiszorította a neandervölgyit.

Black és kollégái a Nápoly melletti vulkán erupciójával kapcsolatos teória ellenőrzésére a 40 ezer évvel ezelőtti kitörés sziklákban megőrződött nyomainak adatait egybevetette a klímamodellekkel. Új modelljük azt jelzi, hogy a kén-dioxid - amely elnyeli a napsugarakat, lehűtve ezzel a levegőt - miként terült szét az atmoszférában a kitörést követően Európa felett.

A kutatócsapat vizsgálata szerint a klíma legfeljebb 5-10 Celsius fokot csökkenhetett, amely hőmérséklet-ingadozáshoz azonban a neandervölgyi korábban könnyedén alkalmazkodott. Sőt a neandervölgyi ember ebben az időben már szinte teljesen kihalt Olaszországban, a klímaváltozás Európa többi részében pedig jóval mérsékeltebb volt. A kutatás eredménye tehát azt mutatja, hogy az erupció nem lehetett tényező a neandervölgyi kihalása kapcsán - szögezte le Black.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár