Nem a husziták, hanem a szomszédos hatalmak voltak Hunyadi Mátyás valódi ellenfelei

„A keresztes hadjárat”

II. Pál pápa hatálytalanította a bázeli zsinat kelyheseket – a huszitizmus egyik irányzata – elismerő pontjait, Podjebrád György fellépését pedig nem találták elegendőnek a mozgalom leverésére.

Az egyetlen megoldás a konfliktus kezelésére a keresztes hadjárat maradt. II. Pál a magyar uralkodó személyében lelkes támogatóra talált, aki értelemszerűen saját hatalmi helyzetének megszilárdítására törekedett a Jagellók ellen, továbbá a cseh választófejedelemség megszerzésével valóra válthatta volna birodalmi álmait.

II. Pál a cseh trónt eredetileg a lengyel IV. Kázmérnak (ur. 1447-1492) ajánlotta fel, így Mátyásnak választása nem lévén, közbe kellett avatkoznia, és felajánlania támogatását a pápának, legyen szó akár a husziták, akár az oszmánok elleni harcról. I. Ulászló (ur. 1440-1444) magyar királysága révén ráadásul nem lett volna váratlan egy újabb Jagelló uralkodó a trónon. A helyzet a lengyel király hatalmának megerősödésével valós fenyegetést jelentett Mátyásnak.

1468 tavaszán Podjebrád Viktorin, morva főkapitány háborút indított III. Frigyes német-római császár (ur. 1452-1493) ellen, a császárnak pedig a pápához hasonlóan szintén a magyar király segítségére volt szüksége. 1468. április 25-én Mátyás hivatalosan is elindította a csehek elleni keresztes hadjáratot.

Gyors győzelmekre számítottak, ám az ellenséges haderő sokkal nagyobb ellenállást fejtett ki, mint azt előzetesen várták. A kezdeti gyors sikereket követően – megszerezték a katolikus többségű Morvaországot, Sziléziát, valamint Lausitzot – egyre nagyobb tartalékokat emésztett fel a háború. A magyar uralkodó elleni belpolitikai szerveződések is a háborús veszteség okozta sérelmekből adódtak, noha a zsoldosok a zsákmányolásaikkal részben önfenntartóvá tudták tenni a háborút.

1469-ben Mátyás mindenképpen sikerként könyvelhette el, hogy ugyan több év háborúzás után, de a cseh katolikus rendek királlyá választották Olmützben. Ez egyben azt is jelentette, hogy megszűnt az esély egy tartós békére Podjebrád Györggyel. A cseh uralkodó élt az egyetlen esélyével, hogy megakadályozza Mátyás térnyerését: IV. Kázmér lengyel király gyermekeit tette meg országa örököseinek.

III. Frigyes nem támogatta megszorult helyzetében a magyar uralkodót, így lényegében egy cseh-lengyel-magyar konfliktussá eszkalálódott a háború, amely már – még a híres, Mátyás seregének legnagyobb eredményeként számontartott 1474-es boroszlói diadal ellenére sem – nem tűnt nyerhetőnek.

Podjebrád György 1471-es halálával a keresztes háború ürügye végleg megszűnt, így Mátyás előtt két út maradt: vagy több évnyi háborút követően eredménytelenül visszavonul, vagy folytatja a harcot az akkora már összeállt Habsburg-Jagelló front ellen. A Habsburgok és a magyarok között az 1477-es gmunden-korneuburgi béke az érdekellentéteket nem simította el, a körülmények ismeretében így nagy eredmény, hogy végül Mátyás az 1479-es béke feltételei alapján megőrizhette korábbi hódításait, valamint az új lengyel királlyal, II. Ulászlóval megosztott cseh trónt.

Ez a részsiker arra biztatta a magyar uralkodót, hogy továbbra is érdemes nyugat felé fordulnia nagyhatalmi pozícióinak megszilárdítása érdekében, így folytatta III. Frigyessel folytatott háborúit Ausztria ellen. 1482 és 1487 között Mátyás elfoglalta Alsó-Ausztria várait, valamint 1485-ben Bécset is bevette.

III. Frigyes megválasztott utódja 1486-ban fia, Miksa főherceg lett, így Mátyásnak nem maradt többé esélye a császári címre. Hiába a sikerei cseh földön, összességében elvesztette azt a nagy háborút, amelyre valós győzelmi esélyei már annak megkezdésekor is alacsonyak voltak. Trónutódlásának kérdésében is kudarcot vallott, hiába készítette elő Corvin János megkoronázását a főnemesek maga mellé állításával, végül egyik legnagyobb riválisa, II. Ulászló (ur. 1490-1516) örökölte meg a magyar trónt.

Hunyadi Mátyás husziták elleni keresztes hadjáratát lehetne felesleges, félig megnyert-félig elvesztett háborúként összegezni. Azonban az egyértelmű, hogy az uralkodó szándékai egészen mások voltak, ám terveinek megvalósítására a korabeli ingatag szövetségi rendszerek nem adtak lehetőséget.

1. Mátyás külpolitikai ambíciói
2. „A keresztes hadjárat”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról