Nagy árat fizetett korszakalkotó felfedezéseiért Marie Skłodowska-Curie
2023. november 7. 08:20 Radnóti Katalin
A 156 éve, 1867. november 7-én született Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató. Korszakalkotó munkát végzett az általa elnevezett radioaktivitás jelenségének tanulmányozása és alkalmazási lehetőségei terén. Ugyanakkor máig kérdéses, hogy a kétszeres Nobel-díjas kutatónő betegségéért és haláláért mennyiben felelősek az általa végzett kísérletek.
Marie Skłodowska-Curie 1925 körül
Korábban
Testvérszerződés
Marie, azaz születési nevén Maria az Orosz Birodalomba beolvasztott Varsóban látta meg a napvilágot 1867-ben a Skłodowska család ötödik gyermekeként. Szülei tanárok voltak, őt a varsói lánygimnáziumba íratták, amelyet 1883-ban kiváló eredménnyel végzett el. Ezt követően vidéken volt nevelőnő, de aztán visszatért szülővárosába, ahol apjával élt, és magántanítást vállalt.
Szabadidejében matematikai, fizikai, szociológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Bejárt a helyi mezőgazdasági és ipari múzeum laboratóriumába, ahol unokafivére, Józef Boguski mellett tett szert azokra a nagyon fontos analitikai kémiai ismeretekre, amelyek segítségével aztán évekkel később sikerült előállítania a polóniumot és a rádiumot. (Boguski korábban a híres orosz kémikus, Dmitrij Mengyelejev asszisztense volt.)
[galeria_kep_29773]
Testvére, Bronisława orvosnak tanult Párizsban, abban az időben ugyanis lengyel földön a nők nem iratkozhattak be egyetemre. Ezért a két lánytestvér megfogadta, hogy kölcsönösen támogatják egymást: Maria pénzzel segíti nővérét franciaországi tanulmányainak befejezésében, aki azt követően viszonozza húgának erőfeszítéseit. Ezt az ígéretüket maradéktalanul be is tartották.
Magánéleti és tudományos vonzások
Maria Párizsban kibérelt egy egyszerű padlásszobát, majd megkezdte tanulmányait a Sorbonne-on, ahol matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1894-ben megszerezte diplomáját. Ekkoriban a mágnesség vizsgálata állt érdeklődésének középpontjában, így találkozott össze a Sorbonne fizika–kémia tanszékének oktatójával, Pierre Curie-vel.
1894 nyarán Maria visszautazott szülőföldjére, mivel megszerzett tudását hazájában kívánta hasznosítani, ám a krakkói egyetemen nők számára továbbra sem volt hely. Mivel elzárkóztak a foglalkoztatásától, visszatért Párizsba, és a következő év júliusában feleségül ment Pierre-hez. 1897-ben született meg a házaspár Irène nevű lánya, aki később, édesanyjához hasonlóan, férjével együtt lett Nobel-díjas fizikus. Másik lányuk, az 1904-ben született Ève ugyan nem lett tudós, ellenben megírta édesanyja életregényét, amit valószínűleg az is segített, hogy a Curie család többször látogatott el Lengyelországba.
Férjével, Pierre-rel közös szenvedélyük volt a kerékpározás
Marie Curie 1898 elején kezdte el doktori munkáját. Ehhez keresett témát, és rátalált Henri Becquerel eredményeire, aki felfedezte az urán jellegzetességét, melyet Marie nevezett el radioaktív sugárzásnak. Nem sokkal később férje is oly izgalmasnak találta felesége kutatásait, hogy abbahagyta saját, sok eredményt hozó kutatási témáját, és csatlakozott Marie sugárzó anyagainak a tanulmányozásához.
A továbbiakban együtt keresték a választ a korszak olyan tudományos kérdéseire, mint hogy honnan származik a Becquerel-féle sugárzás, egyáltalán hányféle sugárzás van, mely anyagok bocsátanak ki sugárzást, és mitől függ annak mennyisége, valamint hogy miként lehet mindezt mérhetővé tenni.
A radioaktivitás felfedezését követően az első fontos probléma a különböző mennyiségi összehasonlításokra lehetőséget adó mérési módszerek kidolgozása volt. A sugárzás erősségére például az általa a levegőben okozott elektromos vezetőképesség (ionizáció) mérése alapján lehet következtetni. Marie Curie ezt a módszert alkalmazta, melyhez a mérőeszközt a férje készítette, aki ekkor kapcsolódott be felesége kutatásaiba.
[galeria_kep_29775]
A rendkívül kicsi (pikoamper nagyságrendű) áramok pontos mérésére alkalmas mérőberendezést Pierre Curie alkotta meg a fivérével közösen felfedezett piezoelektromosság jelenségének felhasználásával. Ezzel a módszerrel Marie Curie megmérte egy sor fém, só, oxid és ásvány sugárzóképességét, végül arra a következtetésre jutott – mint olvasható az 1898-ban publikált cikkében: „…úgy gondoljuk, hogy az uránszurokércből általunk kivont anyag olyan fémet tartalmaz, amelyet eddig még nem írtak le, és analitikai tulajdonságai hasonlóak a bizmut tulajdonságaihoz.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
