Miután megküzdöttek függetlenségükért, az I. világháború után újra idegen uralom alá kerültek az arabok
2021. július 19. 18:29 Múlt-kor
Korábban
Forradalmi lendület
1916. június 10-én Husszein bin Ali emír lövést adott le mekkai palotája ablakából, amivel megadta a jelet a városban tartózkodó fegyvereseknek a támadásra. A városban tartózkodó török erőket megzavarta az a tény, hogy Husszein emberei ugyanazon zászló alatt harcoltak, mint az oszmánok. A mekkai csata így is állóháborúba torkollott, amit végül az döntött el, hogy a britek két ágyút hoztak Dzsidda kikötőjén keresztül Mekkába, amelyekkel szétlőtték az oszmánok erődített állásait. Július 4-én a mekkai oszmán erők megadták magukat.
Szintén június 10-én foglalták el a már említett Dzsidda kikötőjét, és ezen a napon kezdte meg Abdullah Ta’if erődjének ostromát is. Medina ostroma azonban sem júniusban, sem októberben nem járt sikerrel.
Az oszmánok ellentámadása nem váratott magára, decemberben kísérletet tettek Janbu kikötőjének visszafoglalására, ám a brit flotta egységei megakadályozták őket. Lawrence ezt követően javasolta Fejszálnak és Abdullahnak, hogy ne támadják meg a Medinába visszavonuló oszmánokat, hanem vágják el az utánpótlási vonalaikat.
Fejszál északnak fordult, a britek által biztosított tengeri utánpótlás segítségével megrongálta a térséget ellátó hidzsázi vasútvonalat. A rajtaütések rendkívül sikeresnek bizonyultak, az oszmánok megnövelt létszámú helyőrségeket vezényeltek az arab területekre, ezek az erők pedig hiányoztak a többi frontról.
Ugyanakkor ezek az akciók elég kegyetlenek voltak még háborús szemmel is: mivel a rajtaütő csapatok gyorsan cselekedtek, nem vittek magukkal orvosi felszerelést sem, ezért sebesülteket és hadifoglyokat nem, csak halottakat hagytak maguk után.
Közben azonban a nagyhatalmak is tárgyalni kezdtek a háború utáni rendezésről. Mark Sykes a britek és François Georges-Picot a franciák részéről a forradalmi előkészületek alatt megállapodott a Közel-Kelet további sorsának a rendezéséről. Ez alapján Mezopotámia, Transzjordánia és Palesztina brit, míg Szíria, Libanon és Kilikia francia uralom alá került volna, míg a kurd és az örmény területeket a cári Oroszország vonta volna ellenőrzése alá. Jeruzsálemet egy nemzetközi testület alá rendelték. A megállapodásról az arab vezetőket természetesen nem értesítették.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
