Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?
2020. március 10. 15:25 Múlt-kor
1945. május 9-én szovjet csapatok szálltak partra Bornholm szigetén a Balti-tengeren, a mai Lengyelország és Svédország között. Az akkori Németország partjaihoz közel helyezkedő, ám Dániához tartozó szigetet megszálló jókora német helyőrség megadta magát, azonban a Vörös Hadsereg egységei még további 11 hónapon át, 1946 áprilisáig a szigeten maradtak.
Korábban
Valami bűzlik Dániában
Egyes korabeli anekdoták szerint Joszif Sztálin gyűlölte Shakespeare Hamlet című darabját – az udvari intrikákról szóló tragédiát túlságosan is áthallásosnak érezte a Kreml viszonyaira nézve.
Ezzel ellentétes beszámolók is akadnak: ezek szerint Shakespeare dán hercegének alakja lenyűgözte a diktátort, és Hamlet volt az egyetlen szereplő az angol drámaíró életművéből, akit Sztálin név szerint is emlegetni szokott.
Akármi is az igazság, a „generalisszimusz” a második világháború végén egészen sajátságos dán történetet alkotott magának.
A dán, brit és amerikai vezetés egyaránt biztos volt benne, hogy Sztálin nem fogja egykönnyen elengedni a stratégiai szempontból előnyös fekvésű szigetet, és a diplomáciai vagy akár katonai nyomásgyakorlás eszközein gondolkodtak.
Végül félelmeik nem igazolódtak be: 1946 áprilisában a szovjet csapatok különösebb felhajtás nélkül kiürítették Bornholmot, így az Észak-Norvégiából és Finnországból való kivonulása után a Vörös Hadsereg semmiféle jelenléttel nem rendelkezett az északi országokban.
A történet azért különösen érdekes, mert szembe megy a háború végi szovjet ambíciók ismerős narratívájával. A történészek gyakorta idézik Sztálin azon nézetét, miszerint „aki megszáll egy területet, bevezeti saját társadalmi rendszerét is. Mindenki bevezeti saját rendszerét, ameddig hadserege elér. Ez nem is lehet másként.”
Bornholm különleges esete azt mutatja, Sztálin döntéseit a szovjet befolyás és ideológia területi kiterjesztésénél összetettebb tényezők is irányították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.