Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?
2020. március 10. 15:25 Múlt-kor
1945. május 9-én szovjet csapatok szálltak partra Bornholm szigetén a Balti-tengeren, a mai Lengyelország és Svédország között. Az akkori Németország partjaihoz közel helyezkedő, ám Dániához tartozó szigetet megszálló jókora német helyőrség megadta magát, azonban a Vörös Hadsereg egységei még további 11 hónapon át, 1946 áprilisáig a szigeten maradtak.
Korábban
Valami bűzlik Dániában
Egyes korabeli anekdoták szerint Joszif Sztálin gyűlölte Shakespeare Hamlet című darabját – az udvari intrikákról szóló tragédiát túlságosan is áthallásosnak érezte a Kreml viszonyaira nézve.
Ezzel ellentétes beszámolók is akadnak: ezek szerint Shakespeare dán hercegének alakja lenyűgözte a diktátort, és Hamlet volt az egyetlen szereplő az angol drámaíró életművéből, akit Sztálin név szerint is emlegetni szokott.
Akármi is az igazság, a „generalisszimusz” a második világháború végén egészen sajátságos dán történetet alkotott magának.
A dán, brit és amerikai vezetés egyaránt biztos volt benne, hogy Sztálin nem fogja egykönnyen elengedni a stratégiai szempontból előnyös fekvésű szigetet, és a diplomáciai vagy akár katonai nyomásgyakorlás eszközein gondolkodtak.
Végül félelmeik nem igazolódtak be: 1946 áprilisában a szovjet csapatok különösebb felhajtás nélkül kiürítették Bornholmot, így az Észak-Norvégiából és Finnországból való kivonulása után a Vörös Hadsereg semmiféle jelenléttel nem rendelkezett az északi országokban.
A történet azért különösen érdekes, mert szembe megy a háború végi szovjet ambíciók ismerős narratívájával. A történészek gyakorta idézik Sztálin azon nézetét, miszerint „aki megszáll egy területet, bevezeti saját társadalmi rendszerét is. Mindenki bevezeti saját rendszerét, ameddig hadserege elér. Ez nem is lehet másként.”
Bornholm különleges esete azt mutatja, Sztálin döntéseit a szovjet befolyás és ideológia területi kiterjesztésénél összetettebb tényezők is irányították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap