2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

2018. június 20. 09:55 Múlt-kor

A római beton

A betonnak létezik egy természetben előforduló variánsa, amely így megelőzi az emberiséget. A mesterséges betontípusok közül azonban nem a római volt az első: Kr. e. 1200 körül a mükénéiek betonból készítették padlóikat. Tőlük függetlenül hozták létre saját betonjukat Észak-Afrika beduinjai, jóval a római kor előtt. A rómaiak voltak azonban az elsők, akik betonjukat – víz, oltatlan mész és vulkáni hamu keverékét – széles körben és következetesen használták: Kr. e. 300 körül kezdték, és a gyakorlat egészen Róma Kr. u. 5. századi bukásáig fennmaradt. Sok nyelvben a „beton” szó a „konkrét” valamilyen változata, ami latin eredetű szó ugyan, de nem betont, hanem tömöret, kompaktot jelent. A rómaiak „opus caementicium” névvel illették a betont, innen a mai „cement” szó is.

A rómaiak felismerték, hogy boltíveket és kupolákat egyszerűbb egy gyorsan száradó, folyékony anyagból építeni, mint kőből vagy téglából. Az ő találmányuk volt az a módszer is, hogy egy építmény keretét megalkotják betonból, hogy aztán „befedjék” kővel. A római Colosseum remek példája a hatalmas és főként betonból készült épületeknek, amelyek építését ez az eljárás lehetővé tette. Augustus császár híres mondása volt: „Téglavárosként találtam Rómára, és márványvárost csináltam belőle.” Míg ez egy igazán frappáns mondat, amely jól összefoglalja érdemeit, a császár kifelejtette a felsorolásból a legfontosabb római építőanyagot, a betont.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Kr. u. 4. századi görög nyelvű Codex SinaiticusA ColosseumA Via Appia, a Rómába vezető fő utak egyikeDiocletianusVenus és Neptunus, azaz Aphrodité és PoszeidónRómai ballistaJulius Caesar
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár