Miért voltak annyira büdösek a középkori városok?
2022. március 18. 09:12 Múlt-kor
Korábban
A pénznek nincsen szaga
A város lakói anyagi helyzetüknek megfelelően bántak az általuk „termelt” ürülékkel. A gazdagabbak saját illemhelyet tartottak fent, ha a városi telküknek volt kertje, akkor egyszerűen azon alakítottak ki egy zárt illemhelyet, ha nem, akkor más úton-módon szabadultak meg a kellemetlen szagú végeredménytől. Ennek legegyszerűbb formája az volt, hogy nemes egyszerűséggel a bilijük tartalmát az utcára borították ki. Párizsban a polgároknak kötelességük volt az ablakon kikiáltani, és jelezni az ott elhaladóknak, ha éppen arra készültek, hogy megszabaduljanak az ürüléktől.
A későbbi középkorban a városok már megszervezték azt, hogy az utcáról, illetve a házakból egyszerűen összegyűjtsék az emberi ürüléket, és a városhatáron túlra szállítsák. Egyes városok határában egy külön, erre a célra kijelölt helyre szállíthatták, és egy helyen halmozták fel.
Idővel erre vállalkozókat is szerződtettek, akik jogot nyertek erre a feladatra. Bár kétségtelenül nem volt a legjobban megbecsült foglalkozás, az így összegyűjtött anyagot a város körüli földeken el tudták adni, mivel értékes trágyát jelentett a gazdálkodóknak.
Késő középkori trágyáskocsi illusztrációja
A nyilvános vécék és latrinák tisztítását az angolul rakernek, vagy gong farmernek nevezett személyek végezték. Az első személy, akit név szerint ismerünk, Richard the Raker volt, és egy halálos baleset okán került bele a történelemkönyvekbe. Richard ugyanis nagyon szerencsétlenül járt: a vécén ülve a latrina elkorhadt deszkái megadták magukat, így beleesett az emésztőgödörbe, ahol megfulladt. Az első nyilvános vécéket III. Henrik király építtette a római kor óta, és 1383-ban feljegyezték, hogy a London Bridge-nél tizenegy fontba került egy vécé megépítése.
A középkorban egyébként a szennyvíz elvezetése nem volt megoldott. Az utcákon általában volt valamiféle vízelvezetésre szolgáló árok, de mindent elnyelni nem tudott. Az emberi ürülék mellett ezekbe kerültek bele a különböző állatok holttestei, a kezdetleges élelmiszeripar melléktermékei, így olyan állati belsőségek, amelyekre nem volt szükség. Sőt, a középkori sebészeti beavatkozásokat végző borbélyok is ide engedték le azt a vért, amely a betegeik kezelése után hátramaradt.
A régi London Bridge részlete, 1600 körül
Mindezt csak az esővíz tudta elmosni, ami természetesen nem állt rendelkezésre minden egyes napon, ezért a nyári időszakban a városok sokkal „szagosabbak” voltak, mint egyébként. A középkorban divatos, a cipőn kívül viselt fapapucsok elterjedésének az egyik oka az utcán álló mocsok volt. Ezen a hagyományos, bőrből készült cipőkkel nem volt érdemes átkelni, a fából készült lábbelik viszont, amelyet a cipőre húztak rá, lehetővé tették azt, hogy a komolyabban szennyezett területeken is át tudjanak kelni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének 19:20
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg 19:10
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes 18:00
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen 17:50
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja 16:21
- Visegrádig tervezték, de az I. világháború megakasztotta a szentendrei HÉV-vonal bővítését 14:50
- Csak két vészterhes év jutott Magyarország utolsó királyának 10:25
- Fegyver helyett kiéheztetéssel foglalta el Ausztria bevehetetlen erősségeit Hunyadi Mátyás 08:50