Miért hullottak amerikai hidrogénbombák egy spanyol halászfalura 1966-ban?
2022. január 17. 16:37
„Ha ez a radioaktivitás, imádom” – válaszolta Biddle Duke, az Egyesült Államok madridi nagykövete egy újságíró kérdésére, aki arról faggatta, hogy észlelt-e bármilyen sugárzást a Földközi-tenger vizében.
Korábban
A nagykövet néhány hónappal azután látogatta meg a dél-spanyolországi kis halászfalu, Palomares strandját, hogy 1966. január 17-én egy baleset következtében négy hidrogénbomba hullott a földre, valamint a tengerbe a település közelében.
Bár két, földet éréskor berobbanó bomba radioaktív plutóniumot szórt szét mintegy két km²-nyi területen, szerencsére egyik sem volt élesítve, így az emberiség megmenekült az atomkatasztrófától.
Az USA a hidegháború egyik legforróbb időszakában, az 1960-as években indította el a Chrome Dome-hadműveletet, amelynek keretében a Szovjetunió elrettentése, valamint egy esetleges gyors válaszcsapás megkönnyítése érdekében hidrogénbombákkal felszerelt B-52-es bombázók cirkáltak Alaszka, Kanada és Grönland, valamint az Atlanti-óceán északi térsége felett.
1966. január 17-én reggel egy Palomares felett repülő B-52-es legénysége az amerikai katonai bázisra való visszatérés előtt egy utolsó üzemanyag-utántöltésre készült, amikor a levegőben összeütközött egy KC-135-ös légi utántöltő géppel.
A B-52-esen szállított négy hidrogénbomba közül három a szárazföldre, egy pedig a tengerbe hullott. Utóbbit csak hónapokkal később, egy spanyol halász segítségével találták meg a kutatók.
A B-52-es hétfős személyzetéből hárman meghaltak, négyen túlélték balesetet, a tanker négyfős legénysége pedig teljesen odaveszett.
A terület sugárzásmentesítésén mintegy kétezer amerikai tudós és katona, valamint spanyol polgárőr dolgozott. A talaj néhány centiméter vastagságú, sugárszennyezett felső rétegét – több mint ezer tonna földet – hordókban az USA-ba szállították.
Bár a településen ennek ellenére még manapság is három radioaktív hulladékkal borított terület van drótkerítéssel körbevéve, sugárzásnak betudható megbetegedést az elmúlt közel fél évszázadban nem jegyeztek fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap