Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
2019. július 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
Auschwitz után
A Harmadik Birodalom veresége véget vetett Mengele auschwitzi kísérleteinek – a tábort 1945. január 12-én szabadította fel a Vörös Hadsereg. A táborkomplexum területén élve talált gyermekek nagy része a „Mengele-ikrek” közé tartozott.
Maga Mengele végül elkerülte a felelősségre vonást – „a halál angyala” a náci szimpatizánsok hálózata segítségével Dél-Amerikába szökött, ahol békében élte le hátralevő életét. 1979-ben halt meg Brazíliában.
A második világháborút követően az orvostudománynak számot kellett vetnie mindazzal, amit a nácik e fogalommal takarózva tettek. Az eugenika a népirtás eszközévé és hivatkozási pontjává vált.
1946-ban egy csoport német orvost, akik eutanáziát és emberkísérleteket végeztek koncentrációs táborokban, egy 140 napig tartó per keretében állították bíróság elé Nürnbergben.
A per hét halálos ítéletet eredményezett, valamint a Nürnbergi Kódexet, amely a mai napig az orvostudomány egyik kutatásetikai alapköve – ennek köszönhetően követelik ma meg például az embereken folytatott bármiféle kísérlet előtt az alany tájékozott beleegyezését.
A mintegy 3000 „Mengele-iker” közül mindössze 200-an élték túl a kegyetlen kísérleteket, köztük a Mózes-lányok is. Édesanyjuk nem élte túl a háborút, egy ismerőse segítségével jutottak vissza az immár ismét Romániához tartozó otthonukba. 1950-ig szintén holokauszt-túlélő nagynénjüknél laktak, ekkor azonban megragadták az Izraelbe történő emigrálás lehetőségét.
Éva 1960-ban feleségül ment egy úgyszintén holokauszt-túlélő amerikai turistához, Michael Korhoz, és az Egyesült Államokba költözött. 1984-ben testvérével megalapították a CANDLES nevű nonprofit szervezetet, amelynek keretében a többi „Mengele-ikret” kutatták fel, és felvilágosító tevékenységet folytattak a holokauszttal kapcsolatban.
Mózes-Kor Éva innentől évente vezetett csoportokat Auschwitzba, hogy elmesélje a vele történteket. Idén júliusban, éppen egy ilyen körútján érte a halál 85 éves korában.
Ma már az eugenika nem számít bevettnek a tudomány berkeiben, mivel nem vezetett valódi eredményekre, előzetes megállapításait nem tudta alátámasztani. Napjainkban jóval fejlettebb módszertannal folynak kutatások a genetika világában, amelyek jóval árnyaltabb képet adnak a tulajdonságok öröklődéséről.
Mindazonáltal az ikerpárokkal folytatott tanulmányok továbbra is fontos információkhoz vezetik a tudósokat olyan kérdésekben, mint az életkorral kapcsolatos betegségek, az evészavarok, vagy a szexuális beállítottság, és még megannyi más területen. Habár az ikrek ma is fontosak a tudomány számára, a kutatóknak fontos az ikertanulmányok és -kísérletek sötét múltján való túllépés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap