Merénylet is okozhatta a Malév Budapest-Bejrút járatának tragédiáját

A repülőgép egy szovjet repülőtéren a tragédiát megelőző időszakban (Kép forrása: Wikipédia/ Yevgeny Lebedev/ CC BY-SA 4.0)

A Malév 240-es, HA-LCI lajstromjelű Budapest-Bejrút járata a hajnali órákban, nyolc perccel a bejrúti repülőtérre esedékes leszállás előtt zuhant a Földközi-tengerbe.

A gépen tartózkodó 50 utas (egy magyar, két finn, egy szaúd-arábiai, egy egyiptomi, egy angolai, két francia állampolgár, négy francia apáca, egy brit család, valamint több mint harminc libanoni arab férfi) és a tízfőnyi magyar személyzet életét vesztette.

A gép lezuhanásának oka máig rejtély. Elképzelhető, hogy fedélzetén fegyvert szállított, mert a 161 utas számára tervezett gépen csak hatvanan tartózkodtak, az utastér egy részét leplombált ládák foglalták el.

Lehetséges az is, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet budapesti irodáját megnyitó palesztin delegáció lett volna a célpont, amely azonban nem ezzel a járattal utazott haza; a gépre még további ötvenhárom ember váltott jegyet, de a delegáció nem szállt fel az induláskor.

A szerencsétlenség kivizsgálására libanoni vezetéssel nemzetközi bizottság alakult, a tagok közé öt magyar, három libanoni, két orosz és két brit állampolgárt választottak. A hivatalos magyarázat szerint a gép ismeretlen okból zuhant a tengerbe, a halottak – szintén hivatalosan – nem kerültek elő, és nem is kapták meg a végtisztességet.

A roncsokat és a fekete dobozt soha nem keresték, nem is hozták felszínre, pedig az angol haditengerészet felajánlotta a segítségét. Az akkori magyar kormány arra hivatkozott, hogy a közel-keleti háborús viszonyok miatt lehetetlen a maradványok felkutatása.

Egy nyugodt nap Ferihegyen 1975-ben – ugyanebben az évben történt a légikatasztrófa, amelynek rejtélye a mai napig megoldásra vár (Kép forrása: Fortepan/ Magyar Rendőr)

A katasztrófa után Budapesten felavattak egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, amelyet a baleset 30. évfordulóján felújítottak. 2003-ban újabb hivatalos vizsgálat indult, melyről a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentést is készített, ám ezt szigorúan titkosnak minősítették.

2009-ben a magyar kormány fejenként 4 millió forintos kegyeleti támogatást ajánlott fel a magyar áldozatok hozzátartozóinak. Az 1975-ös katasztrófáról máig nem tudni, hogy merénylet vagy műszaki baleset történt-e, netán lelőtték a Tu-154-est.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
• Akire a bakó negyedszer is lesújtott