Még az idén felállítják Szent László király lovas szobrát Nagyváradon

A nagyváradi hírportál szerint az évek óta tervezett szoborállítással kapcsolatos bejelentés a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány keddi évértékelő sajtótájékoztatóján hangzott el.

Angela Lupsea, a nagyváradi emlékművek karbantartásával is foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a talapzat építését a Constructorul Salard cég végzi, a munka áfa nélkül 347 731 lejbe (27,7 millió forint) kerül.

A talapzat nyárra elkészül, a szoborállítás időpontját később jelentik be. Erről a műalkotás megrendelőjeként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a talapzat megépítését vállaló nagyváradi polgármesteri hivatal dönt.

Az már bizonyos, hogy a lovas szobor idén állni fog – írta a hírportál. Hozzátette: a műalkotás már elkészült és a bukaresti művelődési minisztérium engedélye is megvan a felállításához.

A partiumi város alapítójaként tisztelt Szent László király lovas szobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködése nyomán állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester. Már tavaly fel szerették volna avatni, de nem érkeztek meg időben a szükséges engedélyek.

Az elöljáró akkor úgy fogalmazott: a szoborállítással „történelmi igazságot tesznek” a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része – mondta. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék.

Felidézte: a szoborállítás ötlete 2017-ben, Szent László szentté avatásának 825. évfordulóján született. Az 5,3 méter magas szobor Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban.

A lovagkirály szobrát a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elutasította a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el.

Így lett a vár a következő helyszín, ahol I. László királynak (1077–1095) egykor két szobra is állt, a 14. századi álló szobor és egy később elpusztított lovas szobor, a híres kolozsvári Márton és György mesterek munkája.

Az európai forrásokból restaurált vár a város fontos műemléke. Szent László király itt építtette meg az első váradi székesegyházat, mely temetkezőhelyéül is szolgált, és kultusza hatására utána több magyar uralkodót és hitveseiket is ide temették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején