Lezárult a 2022-es magyarországi népszámlálás

Az első megbízhatónak tekinthető, módszertanilag is kielégítő népszámlálásra csak a kiegyezés után, 1870-ben került sor, innentől kezdve pedig átlagosan tízévente zajlott az ország lakosságának számbavétele. Ennek legutóbbi állomása volt a 2021-re tervezett, de a koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztott, sorban tizenhatodik népszámlálás, amely több szempontból is különlegesnek tekinthető.

Bár már az előző, 2011-es cenzus során is rendelkezésre állt a kérdőív internetes kitöltésének lehetősége, idén a bő kéthetes online adatfelvételi időszak alatt rekordmennyiségű, hétmillió személyi kérdőív érkezett be ezen az úton. Ez a legutóbbi cenzus során online beérkezett kérdőívek több mint háromszorosa, és a népszámlálásban érintett címek 63,5%-át fedte le.

A Központi Statisztikai Hivatal székháza a Keleti Károly utcában (Forrás: KSH)

Az egy hónapon át tartó számlálóbiztosi szakaszban a lakosság tagjai további 2,2 millió kérdőívet töltöttek ki. Ez 23 ezer számlálóbiztos részvételével, országszerte 5 millió cím ellenőrzésével zajlott; ebből 4,6 millió volt ténylegesen lakcím, 400 ezer pedig intézmény, vagy időszakosan használt lakhely, például nyaraló. November 20-áig így összesen 9,2 millió kérdőív került be a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisába.

Ez alapján a becsült népesség 96%-a már most szerepel az adatbázisban, ami nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredmény. Ennek elérésében kulcsfontosságú szerepet játszottak a népszámlálás folyamatát különböző módon elősegítő résztvevők, a számlálóbiztosok mellett például a helyi szervezést végző jegyzők, a területfelelősök, a felülvizsgálók és természetesen a magyar lakosság.

Az összeírás lezárultával következik a munka szakmai része: az összegyűlt hatalmas adattömeg szűrése, tisztítása, kezelhető formába öntése. Az első előzetes eredményeket 2023 első negyedévében ismerheti majd meg a közönség, a részletes adatokat pedig 2023 őszén tervezik publikálni.

A számlálóbiztosok idén tablettel vették fel az adatokat (Forrás: KSH)

A népszámlálás során nyert adatokat jelenleg egy fokozottan védett környezetben tárolják, amely mindenben megfelel a szigorú adatvédelmi követelményeknek. A feldolgozási folyamat végére az adathalmaz elemei elvesztik személyhez kötöttségüket, vagyis az adatot visszafordíthatatlanul elválasztják az azt megadó személytől, így az a jövőben nem lesz azonosításra alkalmas.

A feldolgozás után születő eredmények a nemzeti adatvagyon részét képezik, és a jövőben számtalan módon és formában lesznek hasznosítva, például gazdasági és területfejlesztési döntések előkészítésében, vagy tudományos kutatások alapjaként. A társadalmat felépítő különböző csoportok létszáma és szükségletei is kirajzolódnak a népszámlálás során nyert adatokból, illetve tágabb környezetünk, az Európai Unió társadalomszerkezeti leírásának részeként is értékes információval szolgálnak. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?