Legendás kalandjai után egyszerű közlegényként szolgált a légierőnél Arábiai Lawrence

Kép forrása: Wikimedia Commons

A régészet szerelmese

1888. augusztus 16-án született a walesi Carnarvonshire-ben található Tremadogban Sarah Junner nevelőnő és Thomas Chapman angol-ír földbirtokos második törvénytelen gyermekeként.

Chapman korábban elhagyta írországi családját új szerelméért (aki a feleségétől született lányai nevelője volt), és a pár Junner (vélhető) vér szerinti apjának nevét felvéve Mr. és Mrs. Lawrence néven éltek együtt, házasságot azonban nem kötöttek. A család gyakorta költözött Anglián belül, de éltek a franciaországi Bretagne-ban és Jersey szigetén is.

Thomas Edward fiatalkorának legnagyobb részében Oxfordban éltek, a fiú 1896 és 1907 között itt járt egy neves fiúiskolába, amelynek egyik „házát” később tiszteletére Lawrence-szé nevezték át. Későbbi állítása szerint 1905-ben elszökött otthonról, és a cornwalli St. Mawes-vár nevű erődítménynél szolgált gyermekkatonaként, mielőtt szülei kiváltották volna, erre azonban írásos bizonyíték nem maradt fenn.

Az ifjú Lawrence-et a kezdetektől érdekelte a régészet, kamaszként körbebiciklizte egy barátjával Berkshire, Buckinghamshire és Oxfordshire majd’ minden települését, és az itt-ott előásott régiségeket az oxfordi Ashmolean Museumnak ajándékozták.

1907-től 1910-ig történelmet hallgatott a szintén oxfordi Jesus College-on, ezalatt bejárta kerékpáron Franciaországot, hogy leírásokat készítsen középkori várakról, később pedig az Oszmán Birodalom területén háromhónapos gyalogtúra keretében látogatott el számos egykori keresztes erődítményhez. Szakdolgozatát a keresztes hadjáratok Európa katonai építészetére gyakorolt hatásáról írta. 1910-től régészeti ásatásokon vett részt a mai Libanon és Szíria területén, és arabul is tanult.

1914 januárjától Lawrence-et és kutatótársát, Leonard Woolley-t alkalmazásába vette a brit katonai hírszerzés, hogy a régészeti kutatások leple alatt felderítsék a Negev-sivatagot – a brit uralom alatt álló Egyiptom ellen nyomuló esetleges török csapatoknak itt mindenképpen át kellett haladniuk.

Az első világháború augusztusi kitörésével Lawrence kortársaitól eltérően nem jelentkezett azonnal katonai szolgálatra, azonban még az év vége előtt korábbi mentora, a szintén régész-történész David George Hogarth a Királyi Haditengerészet hírszerzésének újonnan alakult Arab Irodájához hívta Egyiptomba.

1915 folyamán a brit hírszerzés különös helyzetben volt Egyiptomban: az Oszmán Birodalom viszonyaival egyre elégedetlen arabok közt egyre erősödtek a nacionalista érzelmek, az Arab Iroda pedig kapcsolatban állt Husszein mekkai emírrel, aki felajánlotta, hogy élére áll egy fegyveres lázadásnak, cserébe azért, hogy a britek garantálják a független arab állam létrejöttét, amely tartalmazza Szíriát, Mezopotámiát és a Hidzsázt (ahol Mekka és Medina is található).

Az ügyben ekkor még a franciák és a brit indiai kormányzat ellenvetései miatt nem történt előrelépés. Lawrence a térképek előkészítését felügyelte az Arab Irodánál, foglyokat hallgatott ki, illetve napi jelentést készített a térségben parancsoló brit vezetőknek. Ő maga a független arab Szíria híve volt.

1. A régészet szerelmese
2. Az arabok segítője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe