Középkori gyilokjáró és tereplépcső várja a felújított szögligeti Szádvárra kirándulókat

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Szögliget határában a Várhegy tetején álló Szádvár középkori erődítményének romjai látogatóbarát kirándulóhellyé váltak a Nemzeti Várprogram keretében végrehajtott fejlesztéseknek és az állagmegóvásnak köszönhetően. A romterület a térség kulturális és turisztikai kínálatának sorát bővíti, kimondottan a bakancsos turisták igényeit szolgálva.

A vasárnapi átadón Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár azt mondta: nemzeti örökségünk egy része újra életre kelt, a kormány több mint 316 millió forintot fordított erre.

Az eddig kevéssé ismert észak-magyarországi műemléket a Nemzeti Várprogram keretében, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában fejlesztették új turisztikai vonzerővé, és tették biztonságosan bejárható, kényelmes szabadtéri pihenőhellyé - tette hozzá.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa úgy fogalmazott: a NÖF által koordinált Nemzeti Várprogram keretében megvalósult projekt célja a romterület kulturális, örökségvédelmi, turisztikai fejlesztése volt. Központi elemét egy rendezett ligetes-fás romterület és biztonságos látogatói útvonal kialakítása, valamint az útvonallal érintett várfalak mintegy 440 méter hosszon elvégzett stabilizálása adta a természeti környezet megóvása mellett.

A fejlesztést követően az Alsóvár a komplexum fogadópontjává vált. Ugyanitt egy tölgyfa gyilokjárón a 8-12 méter magasan fennmaradt, hatalmas sziklatömbök közé beékelt keleti és északi várfal falkoronája is bejárható lett. A keleti, északi és nyugati bástyák előterében kilátópontok létesültek. A Belsővár nyugati udvarában a látogatók fedett helyen tekinthetik meg a területen évszázadok óta szétszórva heverő nagy számú és nagyméretű középkori faragott kőanyagot.

A projekt során kialakított új látogatói útvonal a veszélyes falaktól, pincéktől, ciszternáktól megfelelő védőtávolságot tart, a ligetes-fás romterületen létesített padok, információs táblák, zászlótartó rudak, kőtár, esőbeálló és gyilokjáró egyszerű kivitellel, de tradicionális anyaghasználattal, tölgyfából készültek.

Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy az írásos emlékek által először 1268-ban említett és 304 éve lerombolt szögligeti Szádvár műemléki megóvása elnyerte a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottságának ICOMOS díját. A Nemzeti Várprogram keretében megvalósult fejlesztés beruházója a NÖF volt, a kivitelezést a közbeszerzésen nyertes Salisbury Régészeti Kft. végezte el.

Az egyedülálló természeti helyszínen álló várrom a projektnek köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén megye turizmusának egyik kiemelt célpontjává válhat, egy olyan térségben, amelyet eddig viszonylag kevesen látogattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"