Komoly problémákat okozhat még a szökőmásodperc

Az emberi időszámítás alapja már évszázadok óta a Föld forgási sebessége. A második világháború után azonban megjelentek a céziumatomok elektromágneses rezgésein alapuló, rendkívül pontos atomórák, amelyek 1,4 millió évenként mindössze egy másodpercet tévednek. Az atomórák számításain alapuló összehangolt (vagy általános) világidő (UTC) 1961 óta számít az elsődleges nemzetközi időszámítási szabványnak. 

Amíg azonban az atomórák számításai alapján egy nap 86 400 másodpercből áll, a Föld 86 400.002 másodperc alatt fordul körbe saját tengelye körül, vagyis két ezredmásodpcercnyi eltérés figyelhető meg a kettő között. Az eltérés oka az, hogy bolygónk forgási sebessége a Föld, a Nap és a Hold közötti gravitációs hatások által okozott fékező erő miatt lassul. Ez a napi két ezredmásodperces különbség egy év alatt közel egy másodperces eltérést eredményez, amely évtizedek során egy percre, évezredek elteltével pedig egy órára is rúghat. Ennek kiküszöbölése érdekében a szakemberek 1972 óta bizonyos években - június 30-án vagy december 31-én - egy szökőmásodpercnek nevezett extra másodpercet is hozzáadnak a világidőhöz. Idén emiatt június 30-án 11:59:59 után nem éjfél, hanem 11:59:60 következett, vagyis június 30-a 86 401 másodpercen át tartott.

A tegnapival együtt 1972 óta összesen 26 szökőmásodpercet iktattak be. Míg azonban 1972 és 1998 között 21 másodpercet adtak hozzá a világidőhöz, addig azóta mindössze négyet. Erre az a magyarázat, hogy a Föld forgási sebessége - az árapály, a természeti katasztrófák, a földmag mozgásai, valamint akár a klímaváltozás hatására - változik és a így egészen minimális eltérések figyelhetők meg az egyes napok között. A NASA tudósai szerint az El Niño által okozott légköri változások lelassíthatják a Föld forgását, és akár egy ezredmásodperccel is meghosszabbíthatnak egy napot.

A kiszámíthatatlanság számos problémát okozhat a technológiától egyre inkább függővé váló világunkban, egyes számítógépeknek ugyanis nehézséget jelent egy 61 másodperces percet beiktatni a rendszerbe. A 2012-ben a világidőhöz hozzáadott plusz másodperc miatt számos ismert honlap - többek között a LinkedIn, Reddit and Gawker is - összeomlott.  

Ráadásul a szökőévekkel ellentétben a szökőmásodpercek esetében nem lehet előre tudni, mikor válik szükségessé egy újabb másodperc beiktatása. A szökőmásodpercről a szakemberek csak hat hónappal annak a világidőhöz való hozzáadása előtt döntenek, aminek következtében a programozók nem tudnak olyan kódokat írni, ami ezt a változást automatikusan beiktatná a számítógépes rendszerbe. A NASA tudósa, Chopo Ma szerint az előrejelzések alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedekben egyre több szökőmásodpercet kell majd hozzáadni a világidőhöz, azt azonban még nem lehet tudni, hogy erre az intézkedésre minden évben szükség lesz-e.

A technológiai berendezések működésében okozott zavar miatt sokan amellett érvelnek, hogy a szökőmásodperc több kárt okoz, mint amennyit használ. Néhány tudós úgy gondolja, szerencsésebb lenne, ha néhány évszázadonként egy - előre tervezhető - szökőórát iktatnának be.  A Nemzetközi Telekommunikációs Unió következő, novemberi ülésén a szökőmásodperc eltörlése esetén várható következményeket fogja megvitatni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”