Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés

Ceaușescu még '89-ben is keménykedett volna

A Varsói Szerződés összességében inkább volt a szocialista tábor Szovjetunió iránti lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Fennállásának három és fél évtizede alatt csak két fegyveres akciót hajtott végre, mindkettőt a tagállamokon belül: 1956-ban szovjet csapatok verték le a magyar forradalmat, 1968-ban pedig a tagállamok katonai intervenciója tiporta el a „prágai tavaszt”.

A Varsói Szerződés sorsát a szocialista világrendszer megrendülése pecsételte meg. A VSZ 1988-ban még tárgyalásokat kezdett a NATO-val az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről (CFE), amelyek 1990 novemberében megállapodással zárultak.

Az 1989. júliusi bukaresti csúcsértekezleten azonban átadták a múltnak az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás ideológiai alapjául szolgáló Brezsnyev-doktrínát, 1990 elején pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak sikerült megegyeznie Moszkvával a területükön állomásozó szovjet haderők kivonásáról.

1990 júniusában, a Politikai Tanácskozó Testület moszkvai ülésén Antall József magyar kormányfő javasolta a VSZ katonai szervezetének felszámolását, a hónap végén pedig a magyar Országgyűlés már indítványozta, hogy az Antall-kormány kezdjen tárgyalásokat a kilépésről.

Októberben, az NDK megszűnte után a Szovjetunió belegyezett abba, hogy négy éven belül hazaszállítja keletnémet területeken állomásozó katonáit. A katonai szövetség zilált állapotaira jellemző, hogy a november eleji budapesti csúcstalálkozót szovjet kérésre kellett elhalasztani.

A Szovjetunió 1991. február 12-én jelentette be, hogy április 1-jéig a tagállamok közös megegyezéssel felszámolják a Varsói Szerződés katonai szervezetét. Az erről szóló, 1991. február 25-én Budapesten aláírt dokumentum 1991. március 31-ével hatályon kívül helyezte a katonai együttműködést szabályozó összes szerződést.

1991. április 1-jén megszűnt a Varsói Szerződés Szervezetének valamennyi katonai szerve, testülete, intézménye és katonai tevékenysége. A „békés önfelszámolás” folyamata 1991. július 1-jén a tagállamok prágai csúcstalálkozóján ért véget: a Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülése a tömböt hivatalosan is megszűntnek nyilvánította.

Nyolc évvel később, 1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország a NATO tagja lett. Példájukat 2004 márciusában további volt szocialista országok: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia is követték.

1. Együtt a nyugati „imperialistákkal” szemben
2. Ceaușescu még '89-ben is keménykedett volna

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"