Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről

2. A szovjet csapatok tömeges megadásai

A német támadás 1941. június 22-én indult. Július 11-ére a németek több mint 400 000 hadifoglyot ejtettek a keleti fronton. A közhiedelemmel ellentétben sohasem voltak azonban tömeges megadások.

Sztálin azon parancsának köszönhetően, hogy a csapatok maradjanak a helyükön, nagy egységeket zártak körül a támadók.

Az elszigetelt csapatok többsége azonban tovább küzdött egészen addig, amíg el nem fogyott a lőszere. A mai Belarusz területén található breszti erődnél az apró helyőrség például a jelentős túlerővel szemben kitartva több mint 1000 főnyi veszteséget okozott a német 45. hadosztálynak.

„Az ellenség a legnagyobb kitartással és bátorsággal küzd” – jelentette a német Közép Hadseregcsoport június 28-án a felső vezetésnek. A német 4. hadsereg „kiemelkedően keménynek és rendíthetetlennek” nevezte a szovjet csapatokat.

Egy szovjet T–26-os harckocsi vezetője megadás közben (kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 101I-267-0115-24 / Friedrich / CC-BY-SA 3.0 de)

Amikor az 1917. októberi forradalom után elmenekült cárpárti, azaz „fehér” orosz emigránsokkal próbálták meggyőzni a csapatokat az átállásra, azok „kategorikusan visszautasították” a felszólítást.

Egy másik német beszámoló így szólt: „Mi lett az 1914 és 1917 közötti oroszból, aki elfutott vagy feltett kézzel közelített felénk, amikor hevessé vált a harc? Ma a bunkerjében marad, és kénytelenek vagyunk kifüstölni, inkább benn ég a tankjában, repülősei pedig azután is tüzelnek ránk, hogy repülőgépük kigyulladt. Mi lett az oroszból? Az ideológia megváltoztatta!”

3. A legendás kém Sorge szerepe és a szovjet távol-keleti csapatok állítólagos átcsoportosítása

Gyakran találkozni azzal az állítással, hogy 1941. szeptember 14-én a Tokióban tevékenykedő szovjet kém, a német Richard Sorge arról tájékoztatta Sztálint, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót addig, amíg a németek el nem foglalták Moszkvát.

Általános vélekedés, hogy ez az információ mentette meg Moszkvát, mivel így a Vörös Hadsereg nagy létszámú csapatot – amelyeket a legtöbbször jól felszereltként és magasan képzettként írnak le – csoportosíthatott át a Távol-Keletről Moszkvához.

Ezt azonban történelmi mítosznak kell tekinteni, amely ferdítéseken és túlzásokon alapszik. Sorge valójában azt derítette ki, hogy Japán nem támadja meg a Szovjetuniót, hacsaknem az „nagy számban csoportosítja át csapatait keletről.”

Összességében három hadosztálynyi csapat került átcsoportosításra 1941 októberétől decemberéig a Távol-Keletről Moszkva közelébe – a 32. és 78. lövészhadosztály és az 58. páncéloshadosztály.

További két hadosztály, a 93. lövészhadosztály és a 82. gépesített lövészhadosztály érkezett a Bajkálontúli Katonai Körzetből, és további három – a 18. és 20. hegyi lovashadosztályok és a 238. lövészhadosztály – a Közép-Ázsiai Katonai Körzetből. Ez a több száz fronton lévő szovjet hadosztály közül csupán nyolcat jelentett 1941 decemberében.

1. Mítoszok sokasága
2. 2. A szovjet csapatok tömeges megadásai
3. 4. A szüntelen szovjet ellentámadások kifárasztották a Wehrmachtot
4. 6. A sarkvidéki hideg állította meg a német offenzívát
5. 7. Óriási különbségek a két oldal veszteségei között a keleti fronton
6. 9. Az elfeledett nemi erőszakhullám a keleti fronton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez