Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

A hopes

Talán a legikonikusabb és legrettegettebb az Újbirodalom fegyverei közül a hopes (angol átírásban khopesh) nevű görbe pengéjű kard volt. Jellegzetes pengéje kérdőjelet formáz, melynek külső oldala volt megélezve, a későbbi szablyákhoz hasonlóan – nem pedig a belső, mint a sarlókon.

Az ókori egyiptomi nyelven a hopes szó az állatok mellső lábát jelenti, valószínűleg az egyenes és ívelt rész közti éles váltásról, amely a négylábúak térdére emlékeztethet.

E rendkívül félelmetes kinézetű, a különféle reliefeken gyakran ábrázolt fegyvert szintén a hükszoszoknak köszönhették az egyiptomiak, akik gyakran fáraóikat is ilyen eszközzel a kezükben ábrázolták. A gyermekkirály Tutanhamon mellé például két hopest is helyeztek sírjába.

Az ókori hadviselésben a hopes valószínűleg a bárdhoz vagy a rövid kardhoz hasonlóan másodlagos fegyverként szolgált, amellyel a végzetes csapást mérték az ellenségre közelharcban.

A különleges fegyver ezután hosszú utat járt be, és bizonyos formában ma is jelen van a világ csataterein: a görögök kópisz néven vették át a fegyver egy változatát, majd Nagy Sándor görög-makedón seregei ilyen fegyverekkel az oldalukon vonultak egészen az Indusig.

Ázsiában a kópisz a ma is elitkatonák hírében álló gurkha nép körében talált hódolókra, akik kialakították belőle a mind fegyverként, mind túlélőkésként ma már világszerte népszerű hagyományos késüket, a kukrit.

1. A bronzhegyű lándzsa és a pajzs
2. A gerely
3. A buzogány-bárd
4. A hopes
5. A laminált íj
6. A harci szekér
7. Pikkelypáncélzat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?