Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

A gerely

Az egyiptomi harci gerely több volt, mint egyszerű hajítófegyver. A körülbelül egyméteres szálfegyver alkalmas volt egyszerű közelharci fegyvernek is, az Újbirodalom katonái a vállukon átvetett tegezben többet is maguknál hordtak.

Közelharcban döfhettek velük, távolabbról pedig a rohamozó gyalogság vagy harci szekerek ellen hajítva alkalmazták őket.

Elliott szerint a gerely nem számított olyan „egyszer használatos” fegyvernek, mint a nyílvesszők. A speciálisan kimunkált, rombusz keresztmetszetű heggyel és a hajítást megkönnyítő, kiegyensúlyozott nyéllel szerelt fegyvereket harc után igyekeztek összeszedni.

A csatabárd

Az egyiptomi csatabárd másodlagos fegyver volt, amelyet a harcos övébe dugva vagy vállára akasztva hordott. A közelharcban az ellenség pajzsának áthasítására használták, amellett, hogy természetesen egyetlen jól irányzott csapással végezhetett is az illetővel.

A régészeti anyag alapján megfigyelhető, hogy Egyiptom korai időszakában, amikor még ellenségeik többsége nem viselt páncélt, az egyiptomi bárdok pengéi íveltek voltak, hogy a védtelen húsban minél nagyobb és mélyebb vágást ejtsenek.

Az Újbirodalom korszakában azonban az egyiptomi seregek a hettiták és más fejlett civilizációk haderőivel álltak szemben, amelyek katonái keményített bőrből készült páncéllal védték magukat. Az egyiptomi bárdok pengéi egyre szűkebbek és egyenesebb élűek lettek, hogy maximalizálják a páncélon való átütés képességét.

A csatabárd emellett egyéb feladatok ellátására is alkalmas volt a hadjáratokon. A források szerint egy kánaáni város ostromakor III. Ramszesz katonái bárdjaikkal ástak be a város falai alatt, míg társaik ugyanezen eszközökkel kivágták a környéken lévő fákat.

1. A bronzhegyű lándzsa és a pajzs
2. A gerely
3. A buzogány-bárd
4. A hopes
5. A laminált íj
6. A harci szekér
7. Pikkelypáncélzat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait