Két ellenkező irányba hajtott ló sem tudta széttépni Levi Strauss farmernadrágjait

A legamerikaibb ruhadarab „atyja" 1819. február 26-án Loeb Strauss néven született a németországi Buttenheimben, zsidó családba. Tizennyolc évesen vándorolt ki Amerikába, ahol - immár Léviként - betársult két féltestvére méteráru-kereskedésébe.

1853-ban a kaliforniai aranyláz hírére ő is a nyugati partra indult szerencsét próbálni, de nem arany után kutatott: a bányászok számára árusított minden elképzelhető ruhafélét a szövettől az alsóneműn át a zsebkendőig.

A nyitott szemmel és füllel járó Straussnak hamar feltűnt, hogy ügyfelei gyakran panaszkodnak gyorsan elhasználódó pamutnadrágjaikra. Cége ekkor kezdett maradék vitorlavászonból készült nadrágokat gyártani, amelyeket szinte lehetetlen volt tönkretenni.

Az üzlet virágzott, Strauss San Francisco társadalmának megbecsült tagja lett, de mindig emlékezett arra, honnan jött: munkásai keresztnevén szólíthatták.

1872-ben levelet kaptak egy Jacob Davis nevű ügyfelüktől, aki azt írta: a vászondarabok találkozási pontjain és a zsebek sarkain fémszegecsekkel erősítette meg a varrásokat, így a nadrágok még tartósabbak lettek.

Az ötletes, ám szegény szabó és a jó üzleti érzékű Strauss partnerségre léptek, és 1873. május 20-án benyújtották közös szabadalmukat: megszületett a farmernadrág.

Az első darabok még barnák voltak, a ma természetesnek hitt kék szín csak 1896-ban vette át az uralmat. A legenda szerint Strauss úgy mutatta be a Levi's Jeans márka kimagasló minőségét, hogy két lóval ellenkező irányba húzatta a nadrágokat.

A ruhadarabok az állati próbát is kiállták, ezt jelzi 1886 óta a Levi's nadrágok övrészén a kétlovas embléma. A kereslet viharos emelkedése nyomán a kisipari módszerek helyébe a tömegtermelés lépett, az 1880-as években saját gyárat nyitott, ahol főként a legendás 501-es modellt gyártották.

Sikeres üzletember volt, vagyonát hatmillió dollárra becsülték. A ruhaipar mellett betársult bankokba és biztosítókba, de jótékonykodásáról is híres volt. Legényemberként halt meg, az üzletet unokaöccsei vitték tovább.

Az aranyásók és állattenyésztők egykori munkaruhája, amely egy időben a cowboyok kultuszával kapcsolódott össze, majd a tiltakozás és a lázadás jelképe lett, mára szinte az egész Földön mindennapi viseletté vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai