2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 07
15 találat
[1]

i.e. 43. december 7.

Meghal Cicero

Az ismert római politikus és jelentős filozófus, Marcus Tullius Cicero 62 éves korában gyilkosság áldozata lesz. A római szónoklás legnagyobb mestere egész életében a köztársaság és a senatus vezető hatalmának fenntartásáért küzdött. Ez sokszor szembeállította őt a hatalom gyakorolóival. Politikai karrierjét szónoki képessége - kora első szónoka volt -, mély műveltsége és sikeres ügyvédi működése alapozta meg. Consulként 63-ban leleplezte a Catilina-összeesküvést, és elfogatta, majd elítélte a szervezkedőket. Catilina és társai a senatus hatalmának háttérbe szorításával maguk akarták az állam vezetését átvenni. Cicero 59-ben bírálta a consuli tisztséget viselő Caesar és az általa létrehozott triumvirátus politikáját (60), amely a senatus hatalmát nyirbálta meg. Ezért egy időre száműzetésbe vonult. Politikai sikereket csak Kilikia provincia igazgatásában ért el, ahol 51-50-ben helytartóként (proconsul) működött. Caesar halála után (44) abban reménykedett, hogy visszaállítják a köztársasági alkotmányt. Szövetségre lépett Octavianusszal, Caesar unokaöccsével, és a senatusszal együtt szembefordult Marcus Antoniusszal. Octavianus és Marcus Antonius kiegyezése után Cicero - a többi köztársaságpárti politikus sorsához hasonlóan - az üldözöttek listájára került. Menekülni próbált, de Antonius parancsára, aki ellen 44-ben, híres filippikájában (szónoklatában) élesen kirohant, meggyilkolták. Cicero irodalmi-filozófiai munkássága is politikai kudarcának talaján jött létre. Kiemelkedő jelentősége abban állt, hogy a görög filozófiát elterjesztette Rómában, és azt a "Res publica" római hagyományaival ötvözte. Kereste a módját, hogy a szónoklást és a filozófiát összekapcsolja és az állam szolgálatába állítsa, ahol az ellenőrző szerepet a filozófiának szánta.

[2]

1796. december 7.

John Adams lesz az Egyesült Államok második elnöke

Kormányzása idején (1797-1081) a Franciaországgal való kapcsolat megromlik; amerikai és francia hadihajók ütköznek meg egymással. A háborús hisztéria és a pártok közötti összetűzések következményeként 1798-ban több, a szabadságjogokat korlátozó törvényt szavaznak meg. Az elnöknek joga van minden olyan személyt kiutasítani az országból, akiről úgy véli, veszélyezteti a közrendet. Háború esetén jogosult az ellenséges ország polgárait letartóztatni vagy kiutasítani. A szólásszabadságot korlátozzák, a kormányt sértő botrányos kijelentésekért börtön jár.

[3]

1801. december 7.

Megszületett Johann Nepomuk Nestroy osztrák színigazgató

Jogot tanult, de már 1822-ben a bécsi operához szerződött, ahol először mint Sarastro (Varázsfuvola) lépett fel. Ezután kerül Amszterdamba, Brünnbe, és Grazba, itt már csak komikus szerepeket játszott, amelyekben főleg szarkasztikus egyéniségével és a közbeszőtt dalok csípős előadásával élete végéig kiváló sikereket aratott. Színészi és színműírói tevékenysége szatirikus és parodisztikus darabokban mutatkozott meg. Műveit és játékát egyaránt a társadalomkritika szolgálatába állította; a magyar színjátszásra is hatással volt. Graz-ban hunyt el 1865. május 25-én.

[4]

1815. december 7.

Kivégzik Michel Ney marsallt

Egy kádár fia volt, s közlegényként lett katona. Részt vett a francia forradalomban, majd a napóleoni háborúk idején Bonaparte hadvezére volt. Harcolt a jénai, a friedlandi, a szmolenszki, a borogyinói és a lipcsei csatában. Szédületes katonai karriert futott be, alig több mint 15 év alatt közlegényből marsall lett, a marsallbotot 1804-ben nyerte el. A Moszkva mellett vívott csatában oly derekasan küzdött, hogy 1813-ban a moszkvai hercegi címet is megkapta. Napóleon bukása után a Bourbonok oldalára állt, de később visszatért Napóleon táborába, s a waterloo-i csatában ő vezényelte a középhadat. A vesztes ütközet után , 1815 augusztusában a Bourbonok elfogták. `A bátrak legbátrabbika` (`le Brave des braves`) a `vörös oroszlán`, a `vörös Michel` néven ismert marsallt a francia felsőház 1815. december 6-án halálra ítélte, az ítéletet másnap végrehajtották. Főbelövésének helyén később emlékművet emeltek tiszteletére.

[5]

1890. december 7.

Megalakul az MSZDP

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890. december 7-8-án tartotta első, alakuló kongresszusát Budapesten. A tanácskozás elfogadta az Elvi Nyilatkozatot, amely célul tűzte ki a tőkés társadalom megszüntetését és a termelőeszközök köztulajdonba vételét. Hangsúlyozta a párt nemzetközi jellegét, célul tűzte ki a politikai szabadságjogok és az általános választójog, valamint a munkásvédő törvények kivívását.

[6]

1911. december 7.

Megnyitja kapuit a Népopera

Az egykori Tisza Kálmán (ma: Köztársaság) téri épület Márkus Géza, Jakab Dezső és Komor Marcell tervei szerint készült, mint Magyarország legnagyobb befogadóképességű színháza. Márkus Dezső karnagy igazgatásával a megnyitásakor Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitánya csendült fel. Az épületet 1917-ben Vágó László tervei alapján átépítették, s akkor vette fel a Városi Színház nevet. A II. világháború után egy ideig filmszínházként működött. 1953-ban - részleges külső és belső korszerűsítés után - Erkel Színház néven az Operaház társszínháza lett.

[7]

1930. december 7.

Megnyitják a Nemzeti Sportuszodát

1930. december 7-én nyílt meg a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda amely Hajós Alfréd építész, az első magyar olimpiai bajnok tervei alapján létesült. A megnyitót hivatalosan celebráló Horthy Miklós kormányzó az ünnepségen Hajós Alfrédot azonnal előléptette kormányfőtanácsossá. 1937-ben az uszoda - Csonka Pál tervei nyomán - nyitott versenymedencével és műugrómedencével bővült. A létesítmény 1975 óta Hajós Alfréd nevét viseli. 1983-ban történt felújításakor a fedett medencébe lesüllyeszthető, műanyag borítású fém válaszfalat építettek be, hogy ott 25 méteres pályán rendezhessenek versenyeket. 2002-ben befejeződött a teljes korszerűsítése, amely több mint 2,5 milliárd forintba került.

[8]

1941. december 7.

Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak

[9]

1941. december 7.

A japánok támadást intéznek az amerikai flotta ellen Pearl Harbournál

A II. világháborúban japán-amerikai tárgyalások folytak Kína ügyében. A japánok azonban nem mondtak le a kelet-ázsiai terjeszkedésről, az amerikai pedig ellenezték ezt. Hivatalosan még folytak a megbeszélések, amikor december 7-én a japánok nagy részt megsemmisítették a Pearl Harbor-i kikötőben állomásozó csendes-óceáni amerikai flottát: elsüllyedt öt csatahajó, s rajta 188 repülőgép, megrongálódott három csatahajó, három cirkáló és négy romboló. Ennek következtében összesen több mint 2300 amerikai meghalt meg, s további 1100 megsebesült. A japánok vesztesége alig haladta meg a 100 főt. - Másnap az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak, s ezzel belépett a második világháborúba. Amerika hadbalépése - miként 1916-ban - most is döntő befolyással volt a világháború kimenetelére. 2002. augusztus 29-én amerikai tudósok a Hawaii-szigetek partjai előtt 400 méter mélyen a tenger fenekén, megtaláltak egy japán tengeralattjárót. A vízi járművet 1941. december 7-én néhány órával a támaszpont ellen végrehajtott nagyszabású japán támadás előtt egy amerikai romboló eltalálta, és elsüllyesztette. Történészek szerint ezek voltak a két ország csendes-óceáni háborújában az első lövések.

[10]

1941. december 7.

Átadják a Nemzeti Sportcsarnokot

A központi nagyterem lelátói több mint 1200 néző befogadására alkalmasak. A nyitó esemény a magyar-olasz ökölvívó mérkőzés volt, amelyen a magyar csapat 12:4 arányban győzött.

[11]

1960. december 7.

Az elefántcsontpartiak függetlenné válnak

A nyugat-afrikai ország a XX. század elején lett francia gyarmat. 1960. augusztus 7-én kikiáltották a függetlenséget, majd december 4-én az országot köztársasággá nyilvánították. A kormány 1974. évi határozata alapján - e két dátum összevonásából - december 7. lett a nemzeti ünnep.

[12]

1970. december 7.

Aláírják a lengyel-NSZK szerződést

1970. december 7-én Varsóban aláírták a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti viszony normalizálásról szóló szerződést. Ebben mindkét fél leszögezte, hogy - a II. világháború végétől vitatott - Odera-Neisse-vonal a lengyel állam nyugati határa, amelynek sérthetetlenségét megerősítették. Az egyezmény jelentős lépésnek számított az addigi hidegháborús hangulat oldásában, az enyhülési folyamat kibontakozásában.

[13]

1975. december 7.

Meghal Thornton Wilder

New Haven-ben meghal Thornton Wilder, többszörös Pulitzer-díjas amerikai író. A Yale Egyetemen tanult. A Chicagói Egyetem összehasonlító irodalom tanszékének tanára volt 1930-37-ig. Kezdeti sikereit regényeivel érte el, amelyeknek alapmotívuma az eltávolítás, az olvasó távoli tájakra és korokba kalauzolása. Legismertebb regénye a Szent Lajos király hídja, amelynek cselekményszerkesztésével iskolát teremtett. A mi kis városunk című drámájában számos újítást vezetett be: szinte teljesen elhagyta a díszletet a színpadról, s először alkalmazta a modern színház történetében a narrátor-technikát. Jelentős még a Hosszú út című színműve, valamint Az androsi lány című regénye, amely Tarentius Andria című drámája alapján készült. A házasságszerző című művéből született musical Hello Dolly! címen világsikert aratott.

[14]

1985. december 7.

Meghal Robert Graves

A Mallorcán található Deya-ban meghal Robert Graves angol író és költő. 1926-ban szerzett diplomát az oxfordi egyetemen. Hosszabb-rövidebb angliai tartózkodásait nem számítva élete nagy részét Mallorca szigetén töltötte. Rendkívül termékeny író volt, amellett több egyetemen tanított. Alkotásait antimilitarista meggyőződés hatotta át; Isten hozzád, Anglia című önéletrajzi regénye az egyik legmegrázóbb háborúellenes mű. Történelmi regényei a legismertebbek, így Magyarországon is méltán népszerű az Én, Claudius, valamint Claudius az isten és felesége Messalina című könyve. Szívesen foglalkozott az antik görög és római kultúrával, fordított Suetoniust, Lukianoszt, s magyarul is olvasható A görög mítoszok című vaskos tanulmánya. Ő fordította angolra Devecseri Gábor Bikasiratóját. Többször járt hazánkban, s egyik látogatásakor irodalmi díjat alapított az év legjobb fiatal magyar költőjének elismerésére. A Graves-díjat többek között Kálnoky László, Zelk Zoltán, Tandori Dezső, Simon István, Rakovszky Zsuzsa és Parti Nagy Lajos is kiérdemelte.

[15]

1996. december 7.

Visszatér a Columbia űrrepülő

Az amerikai Columbia űrrepülőgép visszatér a valaha volt leghosszabb 17 napos, 15 órás, 54 perces utazásról.

Bezár