Hónap: szeptember • Nap: 30
1681. szeptember 30.
XIV. Lajos megszállja Elzászt és Straßburgot
A szabad birodalmi város, Straßburg megszállásával a francia király, XIV. Lajos folytatja terjeszkedő politikáját. Az általa javasolt Réunion (1678) alapján és Spanyol-Németalföld jogán (1667. V., 1678. VIII. 1.) magának követeli Elzászt is.
Mühlhausen és Straßburg kivételével Lajos már 1680. augusztus 9-én szorgalmazta Elzász átengedését Franciaországnak és Pfalz, valamint a trieri választófejedelemség bizonyos részeire is bejelentette igényét.
Hódító politikáját XIV. Lajos elavult középkori hűbérjogi érvekkel próbálta megalapozni: valamennyi olyan terület egyesítendő, a "Napkirály" birodalmával, amely a - különösen 1648. X. 24. óta - Franciaországhoz került részekkel bármilyen kapcsolatban áll.
1791. szeptember 30.
Bemutatják a Varázsfuvolát
Pár hónappal Mozart halála (1791. december 5.) előtt Bécsben bemutatják a Varázsfuvola (Zauberflöte) c. operát. Mozart utolsó évében emberfeletti munkát végzett. A kor divatos `varázsoperájának` szövegkönyvét a kalandos életű színigazató, Schikaneder írta. Az eredeti szöveget a szabadkőműves eszmék hatására teljesen átírták. Eközben Mozart újabb feladatokat vállalt, az operával szeptember 28-ára lett kész. Két napra rá mutatták be a darabot, Mozart vezényelte a zenekart, Schikaneder játszotta Papageno szerepét. A közönség eleinte tartózkodó volt, a siker azonban nem sokáig váratott magára. Egy héttel a bemutató után a szerző így ír feleségének, Constanzának: `Épp most jöttem az operából; a színház tele volt, mint mindig... ami azonban a legboldogabbá tesz, az a csendes siker! Az ember látja, hogy az opera mind jobban emelkedik...`
1848. szeptember 30.
Kivégzik Zichy Ödön grófot
Görgey Artúr parancsára Lórévnél felakasztják Zichy Ödön grófot, Fejér megye főispánját. A gróf vesztét az okozta, hogy a fehérvári országúton Görgey előörsei megállították azt a hintót, amelyben testvérével, Pállal utazott. Ödön Jellasics táborában többször megfordult, s mivel kocsijában Jellasics törvénytelen kinevezését kihirdető proklamációkat és egyéb gyanús iratokat is találtak, az utasokat bekísérték Görgey főhadiszállására. Görgey a dolgot igen fontosnak és katonai szempontból veszélyesnek tartotta, rögtönítélő haditörvényszéket alakított, amely Zichy Ödön grófot `mint a haza ellenségeivel szövetkezett hazaárulót` kötél általi halálra ítélte és az ítéletet még aznap este végrehajtatta. Pál grófot további eljárásra a Pest megyei fő-hadbíróhoz kísérték. Az eset rendkívül nagy port vert fel. Görgeyt sokan hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolták. Mások azt állították, hogy Görgey ezzel a tettével akarta magára vonni a figyelmet. E korszakkal foglalkozó történészek szerint Zichy utazásának tulajdonképpeni célja az volt, hogy összeköttetést létesítsen Jellasics és Roth között. Zichy Ödön kivégzésének helyszínén a császári család 1859-ben kápolnát építtetett.
1848. szeptember 30.
Móga János altábornagy fegyverszünetet köt Jellasics horvát bánnal
A dunántúli magyar hadsereg parancsnoka háromnapos fegyverszünetben állapodik meg a báróval. A megállapodás feltétele: egyik fél sem változtat állásain.
1856. szeptember 30.
Jóváhagyják a József Műegyetem szervezeti szabályzatát
Leo Thun-Hohenstein gróf kultuszminiszter jóváhagyja a pesti császári és királyi József Műegyetem szervezeti szabályzatát.
1863. szeptember 30.
A nagyszebeni csonka erdélyi országgyűlés törvénybe iktatja az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst
1865. szeptember 30.
Az uralkodó fölmenti az osztrák kereskedelmi minisztert
Josef Kalchberg báró utódjául Ferenc József Bernhard Wülerstorf bárót nevezi ki.
1865. szeptember 30.
Versend (Baranya vm.) parasztsága ellene szegül a tagosítás végrehajtásának
1867. szeptember 30.
Magyarország 60 millió forint kölcsönt vesz fel Ausztriától
1876. szeptember 30.
Megszületett Manninger Vilmos orvos, a rák elleni küzdelem egyik úttörője
Sopronban született, 1898-ban avatták orvosdoktorrá Budapesten, ezután a János Kórházban dolgozott, 1908-tól a Margit Kórház főorvosa, 1914-36 között a János Kórház sebész főorvosa, 1907-től egyetemi magántanár volt. 1936-ban kórházügyi előadóként tevékenykedett a Belügyminisztériumban. A rák elleni küzdelem úttörője, a magyarországi rákstatisztika egyik első megszervezője volt. A szepszisre vonatkozó tanulmányai különösen jelentősek. Több tankönyv, szakkönyv szerzője. 1945. május 2-án halt meg szülővárosában. Bátyja, Manninger Gusztáv neves agrárszakember volt.
1895. szeptember 30.
Kasimir Felix Badeni gróf galíciai helytartó miniszterelnöki kinevezést kap Ausztriában
1897. szeptember 30.
Meghal Lisieux-i Szent Teréz
Lisieux-ben meghal Teréz francia karmelita szerzetesnővér, a külföldi missziók egyik védőszentje. 1873. január 2-án született Martin Lajos József Szaniszló és Guérin Mária Azélia kilencedik gyermekeként. Két testvérét követve, külön engedéllyel, 15 évesen lépett be a lisieux-i karmelita kolostorba, ahol gyenge egészségi állapota ellenére szigorú, önmegtartóztató életet élt. 1893-ban lett a novíciák mesternőjének helyettese és ekkoriban kezdett verseket költeni. Ezután Jeanne d'Arc küldetése címmel drámát is írt, amelyet előadtak a kolostorban. 1895-ben kezdte írni gyermekkori emlékezéseit Egy lélek története címmel, amelynek másolatát minden karmelita rendházban kötelező olvasmánnyá tették. 1896-ban fogalmazta meg híres mondását: `Az én hivatásom a szeretet`. Közben tüdőbaja súlyosbodott és tüdővérzést is kapott. Szeretett volna Indokínába, Hanoiba jutni, hogy missziós munkát végezzen, de a halálos kór elhatalmasodott rajta. 1923-ban boldoggá, 1925-ben avatták szentté. 1944 óta Franciaország második patrónájaként tisztelik. 1997 óta Avilai Szent Teréz és Siennai Szent Katalin társaságában ő a harmadik női egyházdoktor.
1901. szeptember 30.
Franciaországban kötelező a rendszámtábla minden, a 30 km/h sebességet elérő járművön
1902. szeptember 30.
A győri vagongyárban 1700 munkás sztrájkba kezd
1906. szeptember 30.
Meghal Telepy Károly festőművész
Debrecenben született 1828. december 25-én. Pesten Barabás Miklós tanítványa volt, majd Münchenben tanult. 1849-ben a gazdag velencei Berchtold-család vette pártfogásba, így tanulhatott a velencei akadémián (1852-57), s így jutott el Rómába is. 1860-ban tért haza, közreműködésével alakult meg a fővárosi Képzőművészeti Társulat, amelynek negyven éven át volt titkára. A magyar nemzeti festészet korai korszakának jelentős művésze volt. Kezdetben főként portrékat festett, de néhány oltárképet is készített. Külföldi útiélményeit romantikus tájképekben örökítette meg. A hazai tájak ábrázolásával Mészöly Géza és Szinyei Merse Pál elődjének tekinthető. Több műve látható a Magyar Nemzeti Galériában. (Apja Telepy György színész, író.)
1909. szeptember 30.
Kislakások építését kezdik meg Budapesten
Az építkezést Bárczy István polgármester programja keretében hajtják végre.
1913. szeptember 30.
Kiadják a belügyminiszter 7430. sz. rendeletét
A rendelet a gyülekezési jogot szabályozza, 24 órával korábbi bejentési kötelezettséget ír elő.
1918. szeptember 30.
Lemond a Wekerle-kormány
Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya lemond,de a lemondást a király nem fogadja el.
1938. szeptember 30.
Bemutatják a Cifra nyomorúság és a Péntek Rézi című filmeket
Rendezőik: Gertler Viktor, ill. Vajda László.
1939. szeptember 30.
Közzéteszik az 5084/1919. sz. kormányrendeletet
A rendelet az egyesülési és gyülekezési jogról szól, s visszaállítja az 1918. október 30-án érvényes jogszabályokat.
1944. szeptember 30.
Újra megjelenik Budapesten az illegálisan kiadott Szabad Nép
1947. szeptember 30.
A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása Lengyelországban
1955. szeptember 30.
Tragikus körülmények között meghal James Dean
A 24 éves korában autóbaleset következtében elhunyt James Dean amerikai filmszínész, a háború utáni amerikai ifjúság kultikus alakja. `Édentől keletre` (1955) és `Oktalan lázadás` (1955) című filmjeiben olyan fiatalokat játszott, akik meg nem értetteknek és elhagyatottaknak érzik magukat, kétségbeesve lázadoznak és dühvel, cinizmussal reagálnak a nyomasztó, őket korlátok közé szorító környezetre. Ezzel rátapintott a háború utáni fejlődésben csalódott `lost generation` (`elveszett nemzedék`) életérzésére, amely elfordul a felnőtt nemzedéktől.
1956. szeptember 30.
Gerő találkozik Titóval
A szovjet-jugoszláv párbeszéd megkezdése (1955. május) óta a magyar vezetés is tett kénytelen-kelletlen lépéseket a Jugoszláviával való kapcsolatok normalizálása érdekében. Tito elnök azonban semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy megbékéljen Rákosival. Rákosi leváltását követően az MDP Központi Vezetősége levélben ajánlott békülő találkozót Belgrádnak, az első magas szintű kapcsolatfelvételre mégis a szovjet pártvezetés `közbenjárására` volt szükség. Szeptember 27-én Tito üdülésre utazott a Krímbe, ahol 30-án Hruscsov társaságában `véletlenül` találkozott Gerő Ernővel. Jugoszlávia szívesen látta volna magyarországi befolyásának erősödését. Gerő helyett azonban inkább Nagy Imrére és a pártellenzékre számítottak. Miután Magyarországon ünnepélyesen eltemették az 1949. évi Tito-ellenes per áldozatait, és visszavették a pártba Nagy Imrét (október 13.), Gerő és a magyar vezetés október 15-23. közötti belgrádi látogatásra utazott.
1961. szeptember 30.
Szíria kikiáltja az Arab Köztársaságot
Szíria kiválik a széthullott Egyesült Arab Köztársaságból, és Arab Köztársaságnak kiáltja ki magát.
Sukri el Kuvatli elnöksége alatt Szíria úgy próbált kijutni a belpolitikai válságból, hogy kereste a csatlakozást Egyiptomhoz, s ez 1958. február 1-jén, az Egyesült Arab Köztársaság megalakításával meg is történt.
Ám Gamal Abdel Nasszer diktatórikus intézkedéseit megsokallva Szíria úgy dönt, hogy ismét kiválik az EAK-ból. Az ezt követő hatalmi harcokból 1963-ban a jobb- és baloldali egyaránt rendelkező Baath Párt kerül ki győztesen (1958).
1961. szeptember 30.
Életbe lép az OECD alapokmánya
Az OECD az 1948-ban a Marshall-segély lebonyolítására és a nyugat- európai országok gazdaságának világháború utáni konszolidálására felállított Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (Organization for European Economic Cooperation - OEEC) jogutódaként jött létre. 1960. december 14-én Párizsban írták alá az alapító okmányát, amely 1961. szeptember 30-án lépett életbe. A szervezet tagjai - a nyugat-európai országokon kívül - Ausztrália, az USA, Kanada, Új-Zéland, Japán, Mexikó, Csehország, a Koreai Köztársaság, Lengyelország. Magyarország csatlakozásáról 1996. március 29-án Párizsban írták alá a dokumentumot. Ezután a magyar parlament ratifikálta a csatlakozási szerződést, majd május 7-én Párizsban átadták ezen okmányokat, s ezzel hazánk az OECD teljes jogú tagállama lett. 2000-ben Szlovákia lett a 30. tagállam. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálására biztosít intézményes keretet. A szervezet fő céljának azt tekinti, hogy elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a pénzügyi stabilitást, illetve a világkereskedelem fejlődését. A tagországok együttműködése a gazdasági és a társadalmi élet szinte teljes területét (szociális kérdések, foglalkoztatás, gazdaság, energia, környezetvédelem, pénzügy, oktatás, kereskedelem liberalizálása, fejlődő országokkal való együttműködés, segélypolitika) felöleli. Az OECD legfőbb szerve a Tanács, amely meghatározza a szervezet általános gazdaságpolitikai irányvonalát.
1966. szeptember 30.
Botswana elnyeri függetlenségét
A kalahári sivatagban a XVI-XVII. században telepedtek le a becsuána állattenyésztő törzsek, kiszorítva onnan az őslakó busmanokat. Az európai behatolás a XIX. század elején kezdődött. 1886-ban északon megalakult Becsuánaföld brit protektorátus, a déli területet Brit Becsuánaföld néven koronagyarmat lett. Becsuánaföld 1960-ban kapott alkotmányt, majd 1966. szeptember 30-án Botswanai Köztársaság néven elnyerte a függetlenségét.
1975. szeptember 30.
A Malév gépe lezuhan Bejrútnál
A Malév 240-es, Budapest-bejrúti járata a hajnali órákban, nyolc perccel a bejrúti repülőtérre való leszállás előtt - máig ismeretlen okból - a tengerbe zuhant. A gép tartózkodó 50 utas, köztük egy magyar, és a 10 főnyi magyar személyzet életét vesztette. A gépet valószínűleg lelőtték, mert az utasok között volt több palesztin, és mert - egyes források szerint - a gép titokban fegyvert szállított. A leszálláskor bekövetkezett tragédia előtti rádiólevelezésből kitűnt, hogy a gép úgynevezett siklópályán volt, leszállás előtti állapotban, amikor hátulról rakétatalálat érte. Ez egyértelműen kormányozhatatlanná tette, de nem okozta a repülőgép levegőben történt felrobbanását. A gép kormányozhatatlanná vált és már nem volt lehetőség arra, hogy vízre szálljon, ezért a teljesen magatehetetlen szerkezet belezuhant a tengerbe, s a becsapódáskor felrobbant. Visszaemlékezések szerint a gép egy palesztin csoportot is szállított Bejrútba. A magyarok számára különösen fontos volt az, hogy ezt titokban tartsák, mert ők tagjai voltak, annak a 80 fős csapatnak, akik - nem hivatalosan - katonai kiképzésben részesültek Magyarországon. Bár a szerencsétlenség kivizsgálására bizottság alakult, a vizsgálatot hamar és semmitmondó eredménnyel lezárták. 2003-ban kezdeményezések születtek egy hivatalos vizsgálat megindítása érdekében.
1986. szeptember 30.
Meghal Franz Burda német médiavállalkozó
Phillipsburgban született 1903. február 24-én. Offenburgban nőtt fel, ahol apjának nyomdája volt. Az érettségi után kereskedelmet tanult egy helyi vállalatnál. Két év múlva a családi üzemben dolgozott és közben népgazdaságtant tanult a freiburgi, a bécsi, a müncheni és az erlangeni egyetemen. 1928-ban doktorált. A 24 éves Burda első ötlete 1927-ben a Südwesfunk műsorfüzetének, a SÜRAG-nak az életrehívása volt, négy évvel a rádióadás megszületése után. Apja halála után átvette üzemét és kiadóját, akkor mindössze három alkalmazottal. Vezetése alatt az üzem gyors növekedésnek indult és 1933-ban már 100 alkalmazottja volt, a rádióújság példányszáma pedig elérte a 60 ezret. Az 1930-as években erőteljesen hozzáfogott a nyomda fejlesztéséhez. 1935-ben bevezette a mélynyomásos eljárást, majd 1942-ben már vezérkari térképek és színes légi fényképek is készültek üzemében. A cég igazi felvirágozása a II. világháború után következett be. Először a Das Ufer nevű képújsággal tört be a folyóiratpiacra, majd 1954-ben megjelentette a rövidesen világhírűvé lett Bunte-t. Ennél is nagyobb sikert hozott a Burda kiadó számára a felesége, Aenne által 1950-ben alapított közkedvelt divatlap, a szabásmintákat is közlő: Burda Mode International. Az 1950-es évek végére újságjainak példányszáma elérte a félmilliót, s a forgalom 50 millió német márkára rúgott. A Burda Kiadó az 1970-es, 80-as években újabb folyóiratokkal bővült, s a legnagyobb német kiadóvállalattá, piaci elsővé vált. Az új lapok között voltak családi lapok, szabadidő magazinok, főzési kultúrával, művészettel, építészettel, tervezéssel foglalkozó folyóiratok. A cégalapító halála előtt fiai között felosztotta a vállalkozást, amelyet ma már csak Hubert fia tulajdonol.
1990. szeptember 30.
Lezajlanak az első demokratikus önkormányzati választások
A szovjet rendszer egyik sajátossága a centralisztikus államépítkezés. Az állam, illetve a végrehajtó apparátus a megtermelt javakat elvonja, és egy a termeléstől független - azaz a termelő intézményektől és a javak forrásának helyétől független - újraelosztást valósít meg. Az újraelosztást az állami ideológia, illetve az állampárt ideológiájának preferenciái irányítják. Ezen alapkoncepció gyakorlati érvényesítése szükségszerűen vezet a végrehajtó hatalom túlsúlyához és állami bürokrácia túlépítkezéséhez. Így az újraelosztásban a helyi önkormányzatoknak általában igen kis szerep juthatott.
Az állami központosítási elvet erősítették a térségben a kelet-európai hagyományok. A Szovjetunióban a községi demokráciának és a helyi önigazgatásnak köztudomásúan szinte semmiféle hagyománya nem volt. Magyarországon a megyék képezték a helyi önigazgatás legfontosabb fórumát. A község (a "Gemeinde") a megyének volt alárendelve. Ebből emelték ki az ún. megyei jogú városokat, amelyek nagyfokú autonómiával rendelkeztek, s igazgatásilag közvetlenül a kormányzathoz tartoztak. (az 1876. évi törvény megsemmisítette azokat a különböző etnikai és más hagyományokra alapozó autonómiákat, amelyek a történelmi Magyarországon belül még léteztek.)
A dualizmus időszakában a vidéki városok látványos fejlődésnek indultak, ami azonban a trianoni Magyarországon megakadt. 1920 után Budapest a kis országterület politikai és gazdasági rendszerén belül aránytalan túlsúlyra tett szert. Ugyanez az igazgatási centralizmus folytatódott 1945 és 1961 között. Ebből a történelmi-földrajzi sajátosságból következően is, Magyarországon a politika, a gazdaság és általában a döntéshozatal a fővárosban történt.
1949 után találkozott e három tényező: 1.) a sajátos kelet-európaiság (a helyi községi autonómiáknak gyengesége); 2.) a Trianon utáni Budapest-központúság; 3.) valamint a szocialista rendszer politikai, adminisztratív centralizmusa.
Az 1962 után kibontakozó reformerők egyik törekvése volt a lokális intézmények önállóságának növelése. A decentralizáció - mint igazgatási alapelv - nemcsak a gazdaságban (vállalatok önállósága), hanem mint területigazgatási elv (tanácsok önállósága) is fontos szerepet kapott. A települések önállóságát igyekezett támogatni az az irányzat, amely sorra-rendre, sok gúnyolódást is kiváltva, minősítette "város"-sá a községeket. A "városiasság" ismérvei ugyan hiányoztak, de nőtt a helyi igazgatási önállóság. Növelte a helyi önállóság szerepét az 1985. évi tanácsi választásokon a személyes jelölés is. Az 1989. évi ún. sarkalatos törvények már deklarálták a községi önkormányzatok szerepét a jövő demokráciájában. Ez az elképzelés valósult meg az első demokratikus önkormányzati választásokon, 1990 szeptemberében.
A választások első fordulójában a szavazásra jogosultak 40,18, a másodikban 28,94%-a élt jogával. Budapesten és a 10 ezernél nagyobb népességű városokban, az egyéni kerületekben az SZDSZ és a Fidesz együtt 44,5, a kormánykoalíció pártjai 30,7%-ot szereztek. (A budapesti eredmény: SZDSZ 34% = 25 mandátum, MDF 27 % = 20 mandátum, Fidesz 18% = 13 mandátum, MSZP 7% = 5 mandátum, KDNP 5% = 3 mandátum.)
A 10 ezernél kevesebb lakosú települések közvetlenül választott polgármesterei közül 82,9% független (többnyire a régi vezetők). E települések önkormányzati képviseletének tagjai között 71% volt a független.
A külföldi kommentárok általában a független jelöltek feltűnő sikerét és az alacsony részvételi arányt emelték ki. Az ok szerintük: a lakosság csalódott az új, demokratikus alapon létrejött vezetésben.
