2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 18
30 találat
[1]

1227. augusztus 18.

Meghal Dzsingisz kán

Életének első szakaszáról igen keveset tudunk. Valószínűleg 1155 és 1162 között született Temüdzsin néven az Onon folyó mentén. A Mongolok titkos története szerint a gyermek Temüdzsinről, egy tatár fogolyról kapta a nevét, akit apja, Jiszügej éppen a fiú születésekor hozott a családi jurtába. A mondák arról is beszámolnak, hogy a kis Temüdzsin születésekor jobb kezében a bokacsont méretű alvadt vércsomót szorongatott. Ez a sámánok jövendölése értelmében a nagyra hivatottság jele volt. A mongol pusztát ekkoriban számtalan egymással vetélkedő törzs népesítette be, mindennapos volt a fosztogatás és háború, szövetségek születtek és bomlottak fel. Apját, aki egy kisebb nemzetség élén állt, ellenségei megmérgezték, ezután alárendeltjei fellázadtak és a 13 éves Temüdzsin anyjával és testvéreivel menekülni kényszerült. Bujkálás, nélkülözés közepette élt, egyszer még fogságba is esett, de sikerült megszöknie (később elrabolt feleségét is élete kockáztatásával szabadította ki). Temüdzsin éles eszű és erős akaratú vezetővé vált, 27 évesen saját törzset szervezett, és kihasználva ellenfelei ellentéteit, sorra leszámolt velük. 1206-ban a törzsi és nemzetségi vezetők nagykánná választották és felvette a Dzsingisz nevet (jelentése ma sem teljesen tisztázott, valószínűleg `Tenger népet egyesítő`).
Az új vezér az addig egymással civakodó mongolokat egységes birodalomba egyesítette és külső, zsákmányszerző hadjáratokra vezette. Néhány év alatt meghódította szomszédait, Észak-Kínát, majd megindult nyugatra. Seregei elözönlötték a hatalmas muzulmán hvárezmi emirátust, elpusztították a virágzó Szamarkandot és Buharát, 1222-ben elsöpörték az orosz hadakat.
Dzsingisz seregét tízezredekre (tümen), ezredekre, századokra és tizedekre osztotta, a tümenek és az ezredek élére kipróbált, tehetséges és hozzá hű hadvezéreket nevezett ki. A hagyományos pusztai harcmodor mellett a mongolok - a köztudatban meggyökeresedett ismeretekkel szemben - képesek voltak "gépesített" várostromra is, a mozgékony seregben a hadifegyelem még a zsákmány elosztására is kiterjedt. Trónra léptekor törvénykönyvet adott ki, ebben szigorúan büntette az emberölést, a házasságtörést és a parancsmegtagadást, és engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot. Birodalma hatalmas területén utakat és hidakat építtetett, postaszolgálatot hozott létre, bevezette az írásbeliséget. A vaskézzel fenntartott béke élénkítette a kereskedelmet, elősegítette a kulturális javak cseréjét és növelte a kincstár bevételeit. A nagykánnak legalább ötszáz felesége és még több gyermeke volt, a politikában azonban csak első feleségétől született négy fia játszott szerepet.
Dzsingisz kán 1227. augusztus 24-én, hadjárat közben halt meg. A holttestet visszavitték Mongóliába (útközben mindenkivel végeztek, akivel találkoztak), sírján a földet tízezer ló taposta le, majd fűvel ültették be, azután a sír építőit és a temetés résztvevőit is leölték - a helyet azóta is sikertelenül keresik a kincsvadászok. Dzsingisz még halála előtt fiai között osztotta fel birodalmát, amely legnagyobb kiterjedését 1263-ban a Kínát is meghódító Kubiláj kán alatt érte el. A világtörténelem legnagyobb, 33 millió négyzetkilométer területű összefüggő birodalma a XIV. század közepére szétesett.
Dzsingisz kán a történelem egyik legvitatottabb személyisége. Neve a köztudatban (nem ok nélkül) egyenértékű a vérengzéssel, a rombolással, a vandalizmussal. Ugyanakkor kiváló államszervező, nagy politikus és hadvezér volt, akit Mongóliában nemzeti hősként tisztelnek, nevének pozitív csengése van Törökországban sőt Kínában is, a buddhista egyház pedig a bódhiszattvák, a megvilágosodottak között tartja számon. A Nemzeti Múzeumban jelenleg is látható a Mongol Birodalom történetét bemutató Dzsingisz kán és öröksége című vándorkiállítás.

[2]

1305. augusztus 18.

I. Albert német király békét köt II. Vencel cseh királlyal

[3]

1439. augusztus 18.

Szendrő vára megadja magát II. Murád szultánnak

[4]

1482. augusztus 18.

I. Mátyás egyezséget köt János sagani herceggel

[5]

1503. augusztus 18.

Meghal VI. Sándor pápa

Rómában - lehet, hogy mérgezés következtében - meghal VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia), hat gyermek apja, aki a papságot erkölcstelen életmódjával és pénzvágyával rossz hírbe hozta. Tizenegy éves pápasága alatt virágzik a nepotizmus (a rokonok előnyben részesítése), a korrupció és a hivatalokkal való üzérkedés.

[6]

1595. augusztus 18.

Erdélyi csapatok elfoglalják Lippát

[7]

1765. augusztus 18.

I. Ferenc halála után II. József lesz az új császár

I. Ferenc császár (született: Nancy, 1708. XII. 8.) halála után legidősebb fia, II. József lép a német-római császári trónra. A katolikus felvilágosodás szellemében nevelkedett II. József, aki 1764-től anyja, Mária Terézia társuralkodója volt az osztrák tartományokban, politikájával (`jozefinizmus`) a felvilágosult abszolutizmust igyekszik megvalósítani. Részben Mária Terézia akarata ellenére reformokat hajt végre a közigazgatás, az egyház és a hadsereg területén.

[8]

1827. augusztus 18.

Véget ér az 1825-27. évi országgyűlés

Az abszolutizmus központosító kísérlete által kiprovokált megyei nemesi ellenállást a kormánynak 1823-ra sikerült megtörnie. A királyi hatalom és a rendek küzdelme a feudalizmus rendszerének stabilitását veszélyeztette, amelynek fenntartásában (egyelőre) mindkét fél egyetértett. Ez a felismerés a kompromisszum irányába terelte a szemben állókat. A megegyezésre a 13 évi szünet után, 1825 őszén összeült országgyűlés kínált alkalmat. Az ellenzék heves bírálatai és a kormány makacssága nem ígért gyors kibékülést. A közel két évig tartó erőpróba az 1812 előtti alkotmányos formák biztosításával zárult: megismételték az 1791. évi, az ország különállását kimondó törvényeket. A rendi alkotmányosság helyreállított, újólag körülbástyázott intézményei jelentették azt a teret a reformkor liberális nemesi ellenzékének, amelyen a polgári átalakulást törvényes és békés úton kísérelhette meg véghezvinni. Kompromisszum született az adó és az újoncállítás ügyében: a rendeleti úton beszedett adó törvényességét az udvar nem engedte kétségbe vonni, de lemondott a hátralék behajtásáról. A polgári fejlődés megalapozása szempontjából jelentős lépés volt, hogy az 1790-es évek elején készült, a reformok alapjának szánt ún. rendszeres bizottsági munkálatok korszerűsítésére bizottságot küldtek ki. A hazai anyagi állapotok felmérésére országos összeírást rendeltek el (ennek eredményei szintén a gyökeres változások szükségességét tudatosították).

[9]

1830. augusztus 18.

Megszületett Ferenc József

Ferenc Károly főherceg fia Bécsben látta meg a napvilágot. 1848. december 2-án nagybátyja, a gyengeelméjűnek tartott V. Ferdinánd lemondatását követően 18 évesen került trónra, elsősorban anyja, a bajor Zsófia főhercegnő (egyes források szerint rossz szelleme) ambícióinak köszönhetően. Fiatal kora ellenére felelőssé tehető az 1848-49-es szabadságharcot követő megtorlásért, bár annak fő irányítója a miniszterelnök Schwarzenberg herceg és Julius Haynau báró voltak. Birodalma súlyos veszteségeket szenvedett, elvesztette vezető szerepét a német térségben, valamint le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a birodalom dualista átalakítását. Az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon is megkoronázták. Ekkor lett királyi jelmondata: `Bizalmam az ősi erényben`. Miniszterelnökké a száműzetésből hazatért gróf Andrássy Gyulát nevezte ki, akit a szabadságharcban való részvételért korábban halálra ítéltek. A Német Császárság szövetségeseként a sarajevoi merényletet követően beléptette az Osztrák-Magyar Monarchiát az első világháborúba. 86 évesen, az I. világháború harmadik évében halt meg, nem érte meg birodalma széthullását.
1854-ben vette feleségül akkor 16 éves unokahúgát,a Wittelsbach-házból származó Erzsébet bajor hercegnőt (Sissit). Házasságuk nem volt boldog, felesége sok időt töltött távol Bécstől (és anyósától). A családot tragédiák kísérték. Öccsét, Miksát a III. Napoleon által trónra segített mexikói császárt 1867-ben kivégezték Mexikóban, két évtized múlva fia, Rudolf öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászkastélyban, szeretőjével Vestera Mária grófnővel együtt, feleségét egy anarchista merénylő Luigi Lucheni ölte meg Genfben, unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914-ben a szerb nacionalista ölte meg Szarajevóban.

[10]

1850. augusztus 18.

Meghal Honoré de Balzac francia író

Honoré de Balzac, az 51 éves korában elhunyt francia író a szociológiai realisztikus regény megteremtője. Fő műve, az "Emberi színjáték" című regényciklus (1829-1854) a francia társadalom fejlődését ábrázolja 1816-tól 1848-ig, burzsoázia felemelkedését, a kapitalista rendszer kialakulását, annak pénz és nyereség utáni hajszáját. Balzac alakjait pszichológiai szempontból művészien jellemzi, legfőbb jelentőségük mégis abban rejlik, hogy különböző szociális csoportok képviselői és a társadalmi osztályok közötti ellentétek hordozói. Balzac a modern kapitalizmust elemzi, amelyet a társadalom betegségének, de egyben feltartóztathatatlannak is tart; bemutatja, hogyan mérgezi meg a vagyon és a birtoklási törekvés az emberi kapcsolatokat, hogy zülleszti üzletté a szerelmet, és hogyan idegeníti el az egyént saját magától. Balzac szomorúan veszi tudomásul a régi hierarchikus királyság, a nemesség és az egyház hanyatlását, de illúziók nélküli realisztikus látásmódjával ábrázolja a nemesség romlását és csodálja a burzsoázia teljesítményét. Ebből az ellentmondásból vonták le esztéták "a realizmus győzelmé"-nek szabályát, azaz a művész politikai elveinek is ellentmondhat, amikor a valóságot ábrázolj.

[11]

1852. augusztus 18.

Kiterjesztik a sajtórendtartást

Az augusztus 11-én kelt legfelső határozat alapján a belügyminiszter, az igazságügyminiszter, valamint a Legfelsőbb Rendőrhatóság rendelete az április 27-i császári nyílt paranccsal meghirdetett sajtórendtartást szeptember 1-től a birodalom kivételes állapotban lévő részeire, tehát Magyarországra is kiterjeszti.

[12]

1855. augusztus 18.

Ferenc József konkordátumot köt a Szentszékkel

Az abszolutizmus idején az egységes birodalom megteremtésére irányuló törekvéseket Bécs kiterjesztette az egyházpolitikára is. Ezzel a magyar főpapság többsége szembeszállt. Az 1849. április 30-június 17. között Bécsben tartott `összmonarchiai` püspöki konferencián csak Haulik György zágrábi és Scitovszky János pécsi püspök jelentek meg. (Előbbi jutalmul később zágrábi érsek, utóbbi esztergomi érsek, hercegprímás lett.) Abszolutisztikus kormányzását Ferenc József az egyház és a pápaság támogatásának megnyerésével kívánta alátámasztani. Ezért a katolikus egyház számos kiváltságát elismerte vagy felújította, amiket az 1855. augusztus 18-án a római Szentszékkel aláírt konkordátum szentesített. A konkordátumban az uralkodó lemondott a placetum regiumról, a papság feletti főfelügyeletről. Egyházi tulajdonnak nyilvánította a Vallási- és tanulmányi alap birtokállományát (amelynek az egyház korábban csak haszonélvezője volt). Kizárólagos jogot adott az egyháznak a katolikus ifjúság nevelésében. A püspökök jogot nyertek arra, hogy ellenőrizzék: az ország tanintézeteiben ne oktathassanak az egyház felfogásával ellentétes nézeteket. A magyar katolikus egyház élére az 1850-es években az uralkodóhoz lojális főpapokat ültettek, a püspöki karban erőteljes konzervatív irányzat kerekedett felül, de ez a vezetés is - mint a magyar ókonzervatív politika általában - védelmezni igyekezett a hazai katolikus egyház különállását a birodalmon belül.

[13]

1861. augusztus 18.

Megszületett gróf Bolza Pál botanikus

A szarvasi arborétum (Pepi-kert) tervezője és kialakítója Tiszsakürtön született. Az arborétummal be akarta bizonyítani, hogy az Alföldön meg lehet honosítani más éghajlathoz szokott növényeket is. Gyűjtőmunkájának eredményeként ma is több mint ezer olyan fafaj és változat él az arborétumban, amelyek eredetileg Alaszkától Mexikóig, Szibériától a Himalájáig honosak, de vannak Afrikából származó fajták is.

[14]

1867. augusztus 18.

Megkezdődik I. Ferenc József és III. Napóleon találkozója

A salzburgi tárgyalások nem nem vezetnek osztrák-francia diplomáciai megállapodáshoz.

[15]

1872. augusztus 18.

Nem nyílhat meg a szerb egyházi kongresszus

A királyi biztos még a hivatalos megnyitó előtt feloszlatja a Karlócán összeült szerb egyházi és nemzeti kongresszust.

[16]

1875. augusztus 18.

Megkezdi regnálását a Szabadelvű Párt

A gyöngyülő Deák-párt uralmát fenntartani csak úgy lehetett, hogy az addig mérsékelt ellenzéki balközép pártot, Tisza Kálmán főként középbirtokosokra támaszkodó seregét bevonták a kormányzásba. Andrássy meggyőzte a vonakodó uralkodót, hogy `a betyárból lesz a legjobb pandúr` elve alapján, Tiszáékban a dualizmus hűséges támaszra talál. Március 1-jén a két tábor Szabadelvű Párt néven egyesült. A régi párthoz képest erősebb és főként egységesebb szervezet jött így létre. A nyári választásokon a kiegyezés magyar érdekű javításának ígéretével a Szabadelvű Párt nagy többséget (333 mandátumot) szerzett, még a színmagyar Alföldön is. A konzervatív `jobbpárt` 18, a nemzetiségiek 24 mandátumot szerzetek, míg a függetlenségiek és 48-asok csupán 33 helyhez jutottak. Három évtizedre a kormánypárt nyomasztó túlsúlyának és egyeduralmának korszaka köszöntött be.

[17]

1880. augusztus 18.

Új szervezet alakul Újvidéken

A Szerb Ifjúság nevű szervezet alakuló ülésén elfogadott alapszabályait a belügyminiszter nem hagyja jóvá.

[18]

1881. augusztus 18.

Meghal Molnár Aladár művelődéspolitikus

A pápai református kollégiumban, majd teológián végezte tanulmányait. Pályafutását tanárként kezdte, majd 1867-ben Eötvös József felkérésére a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került. Részt vett az 1868. évi népoktatási törvény előkészítésében, a tanítóképzők megszervezésében. Svájci tanulmányútjának köszönhetően Balatonfüreden, apja házában árva gyerekek számára szeretetotthont hozott létre. 1872-ben országgyűlési képviselővé választották. Feldolgozta a magyar közoktatás XVIII. századi történetét, aktívan részt vett több pedagógiai szervezet munkájában is. Behatóan foglalkozott a gazdasági népoktatás és a tanfelügyelet kérdéseivel, sokat tett a népiskolai tanítók nyugdíjazásának bevezetése érdekében. Szerkesztője volt az első - csonkán maradt - pedagógiai lexikonnak. Az ausztriai Gleichenbergben érte a halál.

[19]

1895. augusztus 18.

Megalakul az Eötvös Collegium

Az 1895. augusztus 18-án Ischlben kelt királyi rendelet alapján létrejött a budapesti Eötvös József Kollégium (akkori nevén: Báró Eötvös József collégium), amely középiskolai tanárjelöltek tudományos nevelésére szolgáló bennlakásos állami intézmény volt. Mintájául a párizsi École Normale Superieure szolgált. Tagjai a budapesti egyetem bölcsészeti karának látogatása mellett a kollégium szaktanárainak vezetésével tudományos kutatásokat, tanulmányokat, nyelvgyakorlatokat végeztek. Hallgatóiból nagyrészt a tudományok jeles művelői, akadémikusok egyetemi oktatók, a középiskolai tanárok legjobb képviselői lettek. Itt folytatta tanulmányait Szabó Dezső, Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Horváth János, Gombocz Zoltán is. 1950-ben jogellenesen megszüntették, majd 1956-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaként működött a Ménesi úton. 1990. december 20-án ismét lehetővé vált, hogy az intézmény az oktatás és nevelés szolgálatába álljon.

[20]

1907. augusztus 18.

Megkezdődik a II. Internacionálé VII. kongresszusa

A stuttgarti tárgyalásokon a magyar szocialistákat 27 küldött képviseli.

[21]

1917. augusztus 18.

A király kinevezi a kibővített és átszervezett magyar kormány

A miniszterelnök Esterházy Móric gróf marad.
A belügyi, vallás- és közoktatásügyi, honvédelmi, pénzügyi, földművelésügyi és kereskedelmi tárcáknál nincs változás.

  • Igazságügy: Grecsák Károly;
  • a király személye körüli miniszter: Zichy Aladár gróf;
  • horvát-szlavón-dalmát miniszter: Földes Béla.

    [22]

    1917. augusztus 18.

    Megkezdődik a tizenegyedik csata Isonzónál

    [23]

    1919. augusztus 18.

    Az igazságügyminiszter kérést intéz a hadügyminiszterhez

    A börtönök telítettsége miatt kéri, hogy a letartóztatott kommunisták elhelyezésére adja át a Margit körúti katonai fogház II. és III. emeletét, és biztosítson őrséget a foglyok őrzésére.

    [24]

    1919. augusztus 18.

    A kultuszminiszter egyházi támogatást kér

    A vallás- és közoktatásügyi miniszter körlevélben kéri az egyházak támogatását.
    Biztosítja őket az államosított egyházi javak visszaadásáról és az egyházaknak a kormány részéről történő anyagi támogatásáról.

    [25]

    1925. augusztus 18.

    Bécsben magyar kommunista kongresszus kezdődik

    Megkezdődik Bécsben a Kommunisták Magyarországi Pártjának I. kongresszusa. A magyarországi ügyek irányítására háromtagú titkárságot szervez, melynek tagjai: Rákosi Mátyás, Komor Imre és Őri Károly.

    [26]

    1926. augusztus 18.

    Budapesten úszó Európa-bajnokságot rendeznek

    A magyar kezdeményezésre Budapesten tartott bajnokságra készült el a Császár uszoda 50 méteres nyitott medencéje. A 100 méteres gyorsúszás első magyar kontinensérmét itt nyerte dr. Bárány István, aki a legendás hírű svéd Arne Borg előtt tudott győzni.

    [27]

    1935. augusztus 18.

    A német birodalmi törvény megtiltja, hogy állami képviselő előtt kössön házasságot egy árja és nem árja pár

    [28]

    1938. augusztus 18.

    Új törvénycikket hirdetnek ki

    Kihirdetik az 1938:XXXIII. törvénycikket `Szent István király dicső emlékének megörökítéséről`.

    [29]

    1939. augusztus 18.

    Csáky István gróf külügyminiszter hivatalos látogatásra Rómába érkezik

    [30]

    1940. augusztus 18.

    Az Egyesült Államok és Kanada védelmi szövetséget köt

  • Bezár