2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 10
17 találat
[1]

1190. június 10.

Meghal I. (Barbarossa) Frigyes

A harmadik keresztes hadjárat során I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, fürdés közben a kis-ázsiai Szalef-folyóba fulladt. A szeldzsuk törökök, Szaladin szultán vezetésével 1187-ben elfoglalták Jeruzsálemet, s a kereszteseket Palesztina távolabbi részeiből is kiűzték. Erre VIII. Gergely pápa keresztes háborút hirdetett, hogy a szent helyeket visszafoglalják a pogányoktól. 1189-ben a keresztes sereg különböző utakon indult el I. Frigyes császár, II. Fülöp Ágost francia király s az angol király fia, Oroszlánszívű Richárd vezetésével. I. Frigyes halála után a német sereg kedvét vesztette, sokan haza is tértek. A harmadik keresztes hadjárat során sikerült meghódítani Akkont, valamint szerződést kötni Szaladin szultánnal, melynek értelmében a keresztény zarándokok szabadon felkereshetik Jeruzsálemet. Uralkodása alatt I. Frigyes harcban állt az egyházzal, mivel nem volt hajlandó elismerni hűbérurának a pápát. Nem tudta azonban megtörni a lombardiai városok ellenállását - 1176-ban Legnano-nál vereséget szenvedett -, így a régi császári felségjogoknak sem sikerült érvényt szereznie Itáliában. Német földön viszont meghódította az ellene lázadó Oroszlán Henriket, s dinasztiája hatalmát is megszilárdította. A XVI. századtól népmonda fonódott a császár alakja köré: nem halt meg igazán, csak egy barlangban szunnyad.

[2]

1302. június 10.

VIII. Bonifác pápa megbízza legátusát, Miklós bíboros püspököt, hogy II. Vencel cseh királyt, Vencel és Károly Róbert magyar királyokat a Szentszék elé idézze

[3]

1556. június 10.

Meghal Martin Agricola német zeneszerző

Schwiebus-ban született 1486. január 6-án. 1519-20-ban Magdeburgban telepedett le, ahol 1525-ben átvette a kántortanítói tisztet, amelyet élete végéig betöltött. Ahogy a protestáns iskolákban a latin egyre jobban terjedt, későbbi műveit latinul írta. Számos zenei szakkifejezés, amelyet latinból németre fordított, mindmáig használatos.

[4]

1791. június 10.

Megszületett Václav Hanka cseh író

Első irodalmi kísérleteit két füzetkében adta ki 1815-ben és 1816-ban. Alapos ismerője volt a régi cseh irodalomnak és történetnek. 1817-ben `fedezte fel` a Dvur Králové-i és Zelená Hora-i kéziratokat, amiket - pótolandó a csehek dicsőséges múltját megéneklő hősköltemények hiányát - sajátkezűleg hamisított. Hamisítványai a cseh romantika alapműveivé váltak, nagy hírnevet és egyetemi tanári kinevezést szereztek neki. Bár a 80-as 90-es években fiatal tudósok - köztük T.G. Masaryk - bebizonyították, hogy a kéziratok egytől egyig hamisítványok, az általa terjesztett hamis felfogást a szláv népek múltjáról csak nehezen lehetett eloszlatni.

[5]

1827. június 10.

Megalakul a Nemzeti Kaszinó, a díszes gyülekező hely

Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított. A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A `díszes gyülekező hely`-en az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb szereplői, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy `egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak`. A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett. Ennek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), amelynek köszönhetően a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője. A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalkodóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult. 1848-ig az egyletek a száma mintegy 200-ra volt tehető.

[6]

1836. június 10.

Meghal André Marie Ampere francia fizikus

Lyonban született 1775. január 22-én. 1802-ben fizikatanár lett. Ez évben nyomtatta ki a szerencsejátékok elméletéről szóló könyvét, ennek sikere révén kerül Párizsba, az Écola Polytechnique-ba, ahol 1809-től a fizika professzora volt. 1836-ban tüdőbajban halt meg. Az elektrodinamika tudományágának egyik megalapozója volt. Elsőként talált az elektromosság mérésére alkalmas módszereket. Tőle származik az elektromágneses jelenségek helyes elmélete. Az anyagok befolyását a mágneses térre még ma is az Ampere-féle köráramokkal lehet a legjobban szemléltetni. Megállapította a róla elnevezett gerjesztési törvényt. Az áramerősség egységét szintén róla nevezték el. Filozófiai munkájában a tudományok rendszerét kísérelte megadni. Marseille-ben érte a halál.

[7]

1848. június 10.

V. Ferdinánd felfüggeszti tisztségéből Jellasics horvát bánt

[8]

1871. június 10.

Kihirdetik az első magyar ügyészségi törvényt

Magyarországon az egységes, centrálisan felépített, a bíróságtól független és az igazságügy-miniszter felügyelete alá helyezett államügyészséget az 1871. június 10-én kihirdetett 1871. évi XXXIII. törvény hozta létre. Ennek emlékére 1991 óta minden év június 10-én ünneplik a Magyar Köztársaság Ügyészségének napját. 2005. november 23-án az Országgyűlés az ügyészségi törvény módosításában ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.

[9]

1881. június 10.

Nemzetközi úszóversenyt tartanak a Dunán

A Dunán rendezett úszóversenyt volt az első hazai nemzetközi sportesemény. A Magyar Athletikai Club 1881. június 10-én folyami úszóversenyt rendezett a Váctól a Margit-hídig terjedő Duna-szakaszon, amely egyben az első hazai nemzetközi sportesemény is volt. A versenyen heten indultak, és a győztes egy bécsi sportoló, Bachmayer Emánuel lett.

[10]

1913. június 10.

Gróf Tisza István lesz a miniszterelnök

[11]

1926. június 10.

Meghal a Sagrada Família építésze

75 éves korában, Barcelonában meghal Antonio Gaudí y Cornet spanyol építész. Gaudí, aki Barcelonában tanult, a spanyol gótikára és a mór mudejár stílusára támaszkodva sajátságos épületeket emelt, amelyek szerkezetükben és díszítményeikben sajátos párhuzamot mutatnak az európai szecesszióval. Fő művének a "Szent Család" nevű befejezetlen barcelonai templomot tekintik, amelynek építésével 1883-ban bízták meg. Épülete mór és kései gótikus elemeket tartalmaz.

[12]

1931. június 10.

Megalakul a Janus Pannonius Társaság

A Dél-Dunántúl és Pécs város kulturális és irodalmi életének fejlesztésére alapított irodalmi társaság 1941-től kiadója lett a Sorsunk című folyóiratnak. Janus Pannonius Társaság Könyvtára címen kiadta dunántúli költők és esszéírók műveit. 1945-ben a Társaság tagjai létrehozták a Batsányi János Társaságot, amely 1949-ig folytatta tevékenységét. A Janus Pannonius Társaság 1987. szeptember 29-én ismét megalakult Pécsett.

[13]

1940. június 10.

Olaszország hadat üzen Angliának és a franciáknak

[14]

1944. június 10.

Az SS-csapatok tömegmészárlást hajtanak végre

Mivel a francia ellenállási mozgalom elrabolt egy SS-tisztet, `Das Reich` 2. SS páncéloshadosztály tagjai `megtorlásul` agyonlövik Oradour-sur-Glane 642, 18 napos és 85 éves életkor közötti lakóját, és a falut a földdel teszik egyenlővé. A terrorcselekmény sok franciában kelt gyűlöletet a német megszállók és francia segítőik, az `együttműködők`, a kollaboránsok ellen. A négy nappal korábban megtörtént normandiai partraszállás új lendületet adott a francia ellenállási mozgalomnak. Harcuk főként az SS és a német utánpótlási vonalak ellen irányult.

[15]

1976. június 10.

Meghal Adolf Zukor, magyar származású amerikai filmgyáros

Ricsén született 1873. január 7-én. Tizenöt éves korában kivándorolt Amerikába. Előbb egy szőrméshez szegődött, majd önálló szűcsműhelyt nyitott. Megérezve azonban a filmben rejlő üzleti lehetőséget, műhelyét megtartva betársult egy filléres bódéba, ahol háromperces mozidarabokat lehetett megtekinteni. Később Marcus Loew-vel, a későbbi mozikirállyal szövetkezve mozihálózat-társaságot épített ki. Zukor 1912-ben az Erzsébet királynő című francia film amerikai forgalmazási jogainak megszerzésével kezdett hozzá nagyobb lélegzetű vállalkozásához. 25000 dollárt kockáztatott, hogy a Sarah Bernhardt főszereplésével készített, akkoriban példátlanul hosszú (kétezer méteres) filmfelvétellel meghódítsa a közönséget. Az előadás elsöprő sikert aratott. Zukor még abban az évben megalakította a Paramount Pictures elődjét, a Famous Players Pictures in Famous Plays Company-t (Híres színészek híres darabokban Rt.). 1914-ben már évi harminc film készítésére képes csoportot verbuvált, s a Broadwayn megnyílt 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Később Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Bevezette a kizárólagosságot, színészei (Pola Negri, John Barrymore, Gary Cooper) más cégek számára nem dolgozhattak. A stúdió 1916-ban bekebelezte a Paramount Picturest, s az ő elnökletével létrejött a Paramount Pictures Corporation. A hangosfilm megjelenése azonban megrendítette a Paramount helyzetét, az 1930-as 18 millió dolláros nyereség 1932-re 21 milliós deficitté változott. Hároméves kényszerszünet után újraindult a vállalkozás, s bár az elnök Zukor maradt, a tényleges irányítás a Wall Street-i Morgan-bankház kezébe került. A televízió megjelenése is érzékenyen érintette a Zukor-birodalmat. Hogy az új helyzetet a maguk javára fordítsák, szövetkeztek az ABC tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett. 1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt, ismert nevét azonban ezután is megtartotta, további sikereket aratva (Love Story, A keresztapa, a Travolta-filmek, Az elveszett frigyláda fosztogatói). A Paramount a nagy stúdiók közül elsőként vált egyetemes vállalkozássá. Alapítója 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Nemeskürty István így ír róla: `egy magát magyarnak valló üzletemberről van szó, aki nem kisebbet tett élete során, mint megteremtette a korszerű filmipart`.

[16]

1985. június 10.

Izrael kivonult Dél-Libanonból

[17]

2002. június 10.

Luxembourgban az EU-csatlakozási tárgyalások újabb - a magyar kormányváltozást követő első - miniszteri fordulóján részt vesz és felszólal Kovács László külügyminiszter.

Bezár