Hónap: április • Nap: 02
1507. április 2.
Meghal Paolai Szent Ferenc rendalapító
A calabriai Paolában látta meg a napvilágot. 13 évesen a ferencesek kolostorába vonult, 15 évesen már remete lett. Később többen csatlakoztak hozzá, és rendet alapítottak, amelyet `legkisebbeknek` (minimi) neveztek el, a hagyomány szerint 1452-ben. A minimisták rendjét néha Assisi Szt. Ferenc remetéiként emlegették. Paolai Ferenc csodatevő hírében állt, sok gyógyulást, sőt halottak feltámasztását fűznek a nevéhez. 1519-ben X. Leó pápa szentté avatta. Ő az olasz tengerészek védőszentje, általában mindenkié, aki tengerre száll.
1657. április 2.
I. Lipót a magyar trónra kerül
Bécsben meghalt III. Ferdinánd császár, akinek sikerült célját elérnie: megőrizte a császári koronát családja számára. Uralkodása alatt alakult ki az osztrák Habsburgok országainak egysége, ami fia, az 1655. június 27-én magyar királlyá koronázott és apja halála után trónra lépő I. Lipót (1640-1705) idején tovább erősödött. A sokoldalú, hosszú ideig uralkodó Lipót politikájának meghatározó eleme volt a Magyarország államberendezkedésének erősen katolikus színezetű, abszolutisztikus átszervezésére irányuló kísérlet. Ez a magyar rendek ellenállásának ismételt fellángolását (Wesselényi-összeesküvés, Thököly Imre mozgalma, a Rákóczi-szabadságharc) vonta maga után. 1687-ben sikerült elérnie, hogy az országgyűlés lemondott a szabad királyválasztás elvéről, elismerte a Habsburg-család örökös királyságát. Döntő fordulat következett be Lipót uralkodása idején az oszmán hatalom ellen vívott háborúban. 1683. után európai összefogással megindult és fokozatosan végbement a Magyar Királyság területének felszabadítása. Az 1699-ben megkötött karlócai békében a császár biztosította a felszabadult területek feletti uralmát, megteremtve ezzel a dunai Habsburg Monarchia alapjait. Ezzel párhuzamosan 1688-1690 folyamán Erdély rendjei is elismerték fennhatóságát, s ő a Diploma Leopoldinum-nak nevezett alkotmányban rögzítette a fejedelemség korábbi kiváltságainak és fennálló vallási viszonyoknak elismerését. Kísérlete a Habsburg-család spanyolországi uralmának fenntartására sikertelenül végződött, és az ún. spanyol örökösödési háborúhoz vezetett. Neve összefonódott számos kulturális törekvés támogatásával, egyetemalapításokkal, a barokk bécsi felvirágzásával. A történelem fintora, hogy a félénkségig szelíd, visszahúzódó uralkodó nevéhez fűződik a török kiűzése.
1791. április 2.
Meghal Gabriel Mirabeau francia politikus és író
Gabriel Honoré Victor Riqueti de Mirebeau Le Bignon-ban született 1749. március 9-én. Felelőtlenül kalandos ifjúkora és adósságai miatt állandóan harcban állt apjával, aki többször is börtönbe juttatta. Raboskodása idején írta a Tanulmány a despotizmusról című művét, s rabságában ismerkedett meg Ruffey Sophie-val, Monnier márki feleségével. Hozzá írta híres leveleit, melyeket 1792-ben adtak ki Levelek Sophie-nak címmel. Később Hollandiába szökött, de elfogták és kiszolgáltatták. Két évi rabság után 1779-ben szabadult. 1786-ban titkos politikai küldetéssel Berlinbe ment. Itt szerzett tapasztalatait A porosz monarchiáról Nagy Frigyes alatt, illetve - a névtelenül kiadott és nagy botrányt kavart - A berlini udvar titkos története című műveiben írta meg. 1789-ben Aix-ben megválasztották a harmadik rend képviselőjének, nagyszerű szónokként jelentős szerepe volt a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakításában, s az ő 1789. június 23-i bátor fellépése (`... mi itt a nép akaratából vagyunk s csak a szuronyok hatalmának engedünk `) jelezte a francia forradalom kezdetét. Hatalmas szerepe volt az abszolút királyság megdöntésében, de távol állt a köztársasági gondolattól. A liberalizmus leple alatt az alkotmányos monarchia híve maradt. Népszerűségét vesztette a párizsi nép előtt, s később tekintélyt vesztett a Nemzetgyűlésben. Holttestét a St. Geneviéve templomban temették el, melyet ez alkalommal avattak a nemzet nagyjainak Pantheonjává. Két évvel halála után derült ki, hogy a királyi udvarral együtt titkos ellenforradalmi szervezkedést folytatott, ezért csontjait eltávolították a Pantheonból.
1792. április 2.
Az Egyesült Államokban bevezetik a dollárt
Az Amerikai Egyesült Államokban törvény mondja ki, hogy egységes fizetőeszközt kell bevezetni. Ez lesz a dollár, melynek neve az alnémet nyelvjárási, illetve német-alföldi `daler`-ből (tallér) származik. Az új pénzeszköz, a dollár mintája a spanyol peso, mely a XVI. és a XIX. század között a legfontosabb fizetőeszközök közé tartozik, mind Európában, mind a latin-amerikai spanyol gyarmatok egymás közti kereskedelmében.
1801. április 2.
Meghal Szabó József, az első magyar gabonanemesítő
Csepregen született 1742. március 17-én. 1761-től jezsuita szerzetes volt, Nagyszombaton teológiát tanult. A rend 1773. évi feloszlatása után világi pap, Szekszárdon káplán, majd Vácott püspöki szertartó, végül haláláig Besztercebányán plébános volt. 1789-ben kezdett gabonanemesítéssel foglalkozni. Először rozzsal, majd lengyelbúzával, végül hajatlan árpával kísérletezett, amelynek eredményeiről 1792-ben az első magyar gabonanemesítésről szóló könyvben számolt be. Kimutatta, hogy az alacsony terméshozamok az évszázadok óta változatlan, megrögzött, rossz szántási és vetési szokásokra vezethetők vissza. Bebizonyította, hogy a jó talajelőkészítéssel, a ritkább vetéssel, megfelelő hengerléssel, fogasolással, vesszőboronálással a három ujjnyi mélységbe vetett gabona 30-60 szorosát is visszaadja a vetőmagnak. Ugyanekkor alkalmazta az ún. szelekciós eljárást, amellyel a legjobban fejlett egyedeket választotta ki továbbtenyésztésre. Besztercebányán halt meg.
1810. április 2.
I. Napóleon feleségül veszi Mária Lujzát
Nagy pompával ünnepli meg esküvőjét I. Napóleon császár Mária Lujza főhercegnővel, I. Ferenc osztrák császár lányával. Ezt a házasságot nem vonzalomból, hanem politikai-dinasztikus meggondolásokból kötötték. A főhercegnővel való házasság I. Napóleon császárságának törvényesítését szolgálja. A császár vér szerinti örökösben is reménykedik. I.Napóleonnak ez a második házasságkötése. 1796. III. 9-én vette feleségül Joséphine Beauharnais-t. A gyermektelen házasságot 1809-ben felbontották. Napóleon 1809 októberében határozta el magát a válásra. November 30-án közölte Joséphine-nel a Tuileriákban, hogy érvényteleníttetni szándékozik házasságát. "Most is szeretlek - mondta állítólag -, a politikában azonban nincs szív, csak fej." S noha Joséphine arra kérte Napóleont, hogy vonja vissza döntését, a párizsi egyházmegye bírósága érvénytelennek nyilvánította a koronázás előtti napon nagy sietséggel lebonyolított esküvőt, mivel a ceremóniát tanúk nélkül folytatták le. Joséphine 1809. december 15-én átköltözött Malmaisonba és így 14 év után kivonult Napóleon életéből.
1849. április 2.
Megkezdődik a tavaszi hadjárat
1872. április 2.
Meghal Samuel Morse amerikai festő és feltaláló
Samuel Finley Breese Morse a Massachusetts állambeli Charlestown-ban született 1791. április 27-én. Neves festőként Párizsban volt tanulmányúton, s ott barátai révén bepillantást nyert a pezsgő tudományos életbe. Laikusként eközben gondolt először az információk rögzítésére és továbbítására, majd 1832. október 19-én vázolta fel egy kezdetleges távíró tervét, ahol a jelek rögzítéséhez papírra és ceruzára gondolt, nem pedig mágnestűre, mint a fizikusok, akiknek azonban nem sikerült a problémát megoldani. Hamarosan pontok és vonalak kombinációjából összeállította a később róla elnevezett ábécét is. Később megalkotta az elektromos távírókészüléket, majd az első távíróvonal Washington és Baltimore között épült ki 1843-ban, s 1844. május 24-én futott végig rajta az első mondat. New York városa még életében két szobrot emelt a tiszteletére. (A Morse-ábécé hosszú karrierje 1997-től lassan befejeződött: januárban Németország, majd Franciaország is megszüntette a Morse-jelek használatát a távközlésben, mert a parti őrség már nem használ rádióvevőt. A rendszer használatát a nemzetközi megállapodások szerint az ezredfordulóra megszüntették.)
1919. április 2.
Ideiglenes alkotmány készül a tanácsrendszer működtetéséről
1927. április 2.
Meghal Prohászka Ottokár katolikus püspök
Nyitrán született 1858. október 10-én. 1881-ben szentelték pappá. 1884-ben Esztergomban a teológia, 1904-től a budapesti egyetemen a dogmatika tanára, 1905-től székesfehérvári püspök volt. A magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik vezetője, 1903-ban ő alapította az első keresztényszocialista szervezeteket. 1911-ben Magyarországról feljelentették a Szentszéknél, ezért 3 művét indexre tették, s a modernizmus vétségében elmarasztalták. 1916-ban javasolta a hadviseltek földdel való jutalmazását. Az I. világháború után tevékenyen bekapcsolódott a politikába. 1920-22-ben nemzetgyűlési képviselő volt, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának elnöke lett. A Horthy-rendszerben a részben általa megfogalmazott keresztény nemzeti gondolat lett a korszak hivatalos ideológiája. Nevéhez fűződött a papnevelés reformjának elindítása és megvalósítása. Hittudományi munkáiban és nagyhatású szónoklataiban erőteljesen fellépett a szocializmussal és a liberalizmussal szemben. Az egyház hagyományos idealista filozófiai alaptételét, a neotomizmust a bergsonizmus elemeivel ötvözte. A XX. századi magyar katolikus egyház lelki és szellemi megújulásának jelentős alakja volt. A budapesti egyetemi templom szószékén kapott agyvérzés következtében halt meg. Ma katolikus gimnázium őrzi nevét Budakeszin.
1937. április 2.
Meghal Tormay Cecile író
Budapesten született 1876. október 8-án. Első novellásköteteit 1911-ben követte az Emberek a kövek között című regénye, amely külföldön is nagy elismerést vívott ki: a kötet megjelent angol, német, majd francia fordításban is több kiadásban. (Később megfilmesítették a regényt Fényes Alice főszereplésével.) Az 1914-ben megjelent Régi ház című nemzedékváltó családregény még népszerűbbé tette, s megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Péczely- díját. A Tanácsköztársaság átélt borzalmait a Bujdosó könyve című naplóregényében írta meg (1920), s ez okozta, hogy a szocializmus évtizedeiben műveit nem adták ki. 1922-ben létrehozta a Napkelet című folyóiratot, amelybe az első világháború után induló új nemzedék írt. 1934-ben trilógiába kezdett Az ősi küldött címmel, ezt azonban már Kállay Miklós fejezte be.
1944. április 2.
Rendelet születik a külföldi rádióadások hallgatásáról
Magyarországon 1944-ben kb. 1 millió rádió volt üzemben. A hadi helyzet valóságos megismerése érdekében igen sokan hallgattak külföldi adókat. Különösen népszerűek voltak az angol BBC, az Amerika Hangja és a Moszkvai Rádió magyar nyelvű műsorai. Az 1944. április 2.-án hatályba lépett 1310Ź/194. ME. számú rendelet kifejezetten megtiltotta és szankcionálta a külföldi rádióadások hallgatását, beleértve a zenei műsorokat is. A tilalom a német birodalmi, illetve a németek által megszállt területeken működő és német vezetés alatt álló rádióállomásokra nem vonatkozott.
1952. április 2.
Meghal Molnár Ferenc író, publicista
A XX. századi magyar polgári drámairodalom jelentős alakja Budapesten született 1878. január 12-én. Genfi jogi tanulmányait követően hírlapíróként tevékenykedett Budapesten. A doktor úr című első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabokkal jelentkezett, amelyeket magyar és külföldi színházak is állandóan játszottak. Az I. világháborúban haditudósító volt. A legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott Liliom volt, amely az argót és a jassznyelvet színpadra emelte. Az 1926-os Játék a kastélyban a vígjáték keretein belül önmaga és közönsége elé tartott görbe tükröt. Összes művei már 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1939-ben feleségével, Darvas Lilivel előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba költözött, s ott is halt meg New York városában. Utolsóként bemutatott darabja a hagyatékában megtalált Nászinduló (1996). Regényei közül az 1905-ben született Pál utcai fiúk, az ifjúsági irodalom maradandó alkotása lett a legsikeresebb, megszámlálhatatlanul sok nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle. Főbb művei: A Pál utcai fiúk, Az ördög, Liliom, A testőr, A hattyú, Égi és földi szerelem, Üvegcipő, Játék a kastélyban, Olympia, Egy, kettő, három, Őszi utazás, Szülőfalum, Pest. Szórakoztató színműveit újabban ismét felfedezik, sokból tévéjáték is készült.
1966. április 2.
Megnyitja kapuit az újjáépített Közlekedési Múzeum
Az 1896. évi millenniumi kiállítás anyagára épülve alapították a Közlekedési Múzeumot, amely 1899. május 1-jén nyílt meg a látogatók előtt. Akkoriban tizennyolc mozdony modellje kápráztatta el a közönséget, köztük ma is látható az 1:5 léptékű Pest gőzmozdonynak a modellje. A millenniumi Közlekedésügyi Csarnokot Pfaff Ferenc MÁV felügyelő tervezte, és hasonlóan a többi pavilonhoz ideiglenesnek épült, a múzeum létrehozásával azonban fokozatosan állandó épületté alakították át. Az 1896-os kiállítás egyik legimpozánsabb csarnoka romantikus-eklektikus stílusban épült. A kupola átmérője 26 m, a magassága 67 m volt. 3100 nm-es kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet valamint a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak valamint számos modell mellett fényképek, térképek, rajzok, menetjegyek adtak képet a magyar közlekedés fejlődéséről nemzetközi anyaggal kiegészítve. A hídépítészetet méltán képviselte a tordai Aranyos-híd 1:25 méretarányos modellje. A városi közlekedést eredeti járművekkel szemléltették: a debreceni gőzüzemű helyiérdekű vasút pótkocsija 1889-ből, Budapest első állandó - Baross utcai - villamosvonalának motorkocsija 1889-ből maradt meg. A folyamszabályozás és a tengerhajózás emlékei külön csarnokban voltak láthatók. A gyűjteményt fokozatosan gyarapították, időközben a repülés magyar és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. A helyhiány azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, és több terv is született a múzeum bővítésére, illetve a Műegyetem mellé történő telepítésére. A pénzhiány és a két világháború azonban az elképzeléseket meghiúsította. 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a kiállított tárgyakban. Hosszú évekig bizonytalan volt a gyűjtemény sorsa, s csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. Szerényebb kivitelben - a kupolát, bár statikailag nem volt indokolt, lebontották - a kor ízlésének megfelelően építették át. Végül 1966. április 2-án nyitotta meg kaput az új Közlekedési Múzeum, amelyet 1970 végén a kormány országos múzeummá nyilvánított. A magyar közlekedésügy különböző szakágazatainak (vasút, repülés, autóközlekedés) története mellett feladatának tartja - többek között - a műszaki technikai ismeretterjesztést is. A múzeum látványosságai közé tartozik, hogy többféle régi közlekedési eszközt eredetiben is őriz. A múzeum 1987-ben új kiállítási épülettel bővült.
1970. április 2.
Felavatják a metró Deák tér-Örs vezér tere közti szakaszát
A budapesti metró építését 1950-ben kezdték el, de a túlságosan nagy költségek miatt a munka 1953-ben leállt, és csak 1963-ban indult újra meg. Az addigi terveket felülvizsgálták, és ha volt rá lehetőség, korszerűbb eljárásokat alkalmaztak. Az építkezés nehézségekkel járt; 1965-ben emiatt bontották le a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületét. A kelet-nyugati vonal első, Deák tér-Örs vezér tér közötti, 6,5 km-es szakaszát 1970. április 2.-án avatták fel, Fock Jenő miniszterelnök szalagátvágásával. A szovjet gyártmányú kocsikon a 2 végállomás között 12 perces volt az utazás. (Az építkezés költségei megközelítették a 4 milliárd Ft-ot.)
1974. április 2.
Meghal Pompidou
63 éves korában, Párizsban elhunyt George Pompidou francia köztársasági elnök. Charles de Gaulle 1944-ben bevette Pompidout személyes törzsébe. Amikor de Gaulle-t 1958-ban miniszterelnökké választották, Pompidou egy évig kabinetfőnök volt, majd az alkotmánytanács tagja lett. 1962-ben Pompidou vette át a miniszterelnökséget, s 1969-ben köztársasági elnökké választották. A gaulle-istákból és mérsékelt republikánusokból létrehozott koalícióval a „modernizált gaulle-izmus” politikáját folytatta.
1982. április 2.
Megkezdődik a falklandi háború
5000 argentin katona elfoglalja a Falkland-szigeteket (más néven: Malvinas), amelyeket Nagy-Britannia 1833-ban vett birtokba. Az ott állomásozó 79 brit tengerészgyalogost rövid harc után ártalmatlanná teszik. Argentína számára a szigetek visszaszerzése nemzeti presztízskérdés: Leopoldo Galtieri tábornok, a köztársaság elnöke az ország belső nehézségeit ellensúlyozandó, külpolitika sikerekre vágyik. Nagy-Britannia a szigetek birtoklásából vezeti le igényét az Antarktisz egy részére, s erről nem óhajt lemondani. Június 14-én Nagy-Britannia visszahódítja a Falkland szigeteket. A gyors győzelem nagymértékben növeli az energikus miniszterelnök-asszony hazai népszerűségét.
1989. április 2.
Újjáalakul a Kereszténydemokrata Néppárt
1992. április 2.
Bosznia-Hercegovina függetlenné válik
Egy hónappal azután, hogy a Csontváry képeiről (is) híres Mosztárban fellángolt a muzulmán-pravoszláv-katolikus, vagyis bosnyák-szerb-horvát háború, az Európai Közösség elismerte független államként Bosznia-Hercegovinát, a volt Jugoszlávia középső részét, élén Alija Izetbegovic elnökkel. Szarajevo, Mosztár, Gorazsde, Tuzla - ezek a nagy bosnyák központok, magát Boszniát azonban összefüggő, nagy területeken szerbek és horvátok lakják. Mindenkit kielégítő rendezés csaknem két év alatt sem jött létre, bár számos tervezet készült és készül. A háború milliókat űzött el otthonukból, gyakran a visszatérés reményétől is megfosztva őket. A legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Magyarország fogadta be, s itt a nemzeti jövedelemhez képes kétségkívül Magyarország vállalata a legnagyobb terhet. Háborús bűnökkel elsősorban a szerbeket vádolja a világ, anyagi és erkölcsi blokád alá helyezve Kis-Jugoszláviát, de ez a rendelkezés óriási károkat okoz a szomszéd országok gazdaságának is, míg a szerbek továbbra is kitartanak a magukat szocialistának valló nemzeti vezetőik mellett; a blokád 1994 elejéig inkább növelte a szerbség összetartását. A gazdaság azonban gyakorlatilag összeomlott, a szerbiai infláció olyan sebességű lett 1994-re, mint 1946-ban a magyarországi.
1993. április 2.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség akciónapot tart
1993-ban az Európai Szakszervezeti Szövetség akciónappá nyilvánította április 2-át, amelyen a szociális feszültségeket, a munkanélküliség problémáit vitatják meg a szakszervezetek Európa-szerte.
1997. április 2.
Meghal Durkó Zsolt zeneszerző
Szegeden született 1934. április 10-én. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát és a római Szent Cecília Akadémiát végezte. Sokoldalú zeneszerzőként alkotott pszichogrammákat, vonósnégyeseket, kantátákat, oratóriumokat, kollaidokat. Leghíresebb alkotásai: a Magyar rapszódia, a Díszítőelemek, a Halotti beszéd és a Széchenyi oratórium. 1972-77-ig a Zeneakadémián a zeneszerzés tanára volt, 1982-től a Rádió vezető lektora. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Több hazai és külföldi zenei versenyt nyert. Kitüntették Erkel Ferenc-díjjal (1968, 1975), Kossuth-díjjal (1978), a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1985, 1997), az érdemes (1982) és kiváló művész (1987) címmel. 1987-ben a XX. századi magyar zene támogatására megalapította a Magyar Zeneművészeti Társaságot, amelynek haláláig elnöke, a kortárs zene egyik legfontosabb fórumának, a Minifesztiválnak pedig egyik szervezője volt.
1997. április 2.
Meghal Tanaka Tomojuki, a Godzilla- filmek `atyja`
Oszakában született 1910. április 26-án. A japán filmgyáros meghatározó szerepet játszott a távol-keleti szigetország filmművészetében. Pályafutása során több mint 200 film producere volt, köztük olyan, művészileg nagyra értékelt műveké, mint a leghíresebb japán rendező, Kuroszava Akira Árnyéklovas című alkotása. A Kansai Egyetemen végzett fiatalember 1940-ben helyezkedett el a Thonónál, ahol 1953-ban már produkciós vezetővé lépett elő. Akkoriban Japánban még az amerikai filmek bemutatása jelentette az igazi kasszasikert, de Tanaka megjelenésével alapvetően változott a helyzet. 1954-ben az ő bábáskodása mellett, Honda Inosiro rendezésében bemutatták a Godzilla című filmet, amely többszörösen is korszakalkotónak bizonyult. Hatalmas nézősereget vonzott, s noha az addigi legdrágább japán filmnek számított, mégis jelentős nyereséget hozott. Főhőse, a 120 méteres mutáns őshüllő - King Kong és Frankenstein doktor mellett - a modern szörnymitológia meghatározó alakjává vált. A sorozatból 22 filmet forgattak, s azok az Egyesült Államokban is népszerűek voltak. Utolsó darabjuk 1995-ben készült, s a szörny kimúlását Japánban valósággal `meggyászolták`. A szörny sikerét egyebek között azzal magyarázták, hogy történeteit aktuális politikai eseményekkel kötötték össze. Így például az őshüllőt egy, a Csendes-óceán térségében végrehajtott kísérleti atomrobbantás ébresztette fel évszázados álmából, s ekkor indult el először romboló útjára.